Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - A gazdasági háború jogi fegyvertára

A GAZDASÁGI HÁBORÚ JOGI FEGYVERTÁRA. szárazföldi állani hadi proklamácziója ugy az elmúlt háborúkban, mint a jelenlegi háborúban, a melyekben stereotyp kiemeltetik, hogy a háború a katonai erő és nem a békés polgárság •ellen íblytattatik és a magántulajdon sérthetetlen. Ilyen proklamáczió a tengeri háborúban lehetetlen. Vattel* szerint azok, a külföldi kereskedők, a kik a háború kitörésekor az ellenség földjén vannak, a fejedelem szavában bizva mentek oda és nekik hazatérésükre kellő idő biztosítandó. Kivételt csak a hadkötelezettség alá eső férfiak tekintetében ösmer el. Ha az ellenséges állam alattvalója az országban akar maradni, vagy nincs módjában eltávozni és az ország törvényeihez képest iparát folytatni akarja, ebben nem gátolandó. Az alkalmatlan ellenséges idegennek kiutasítása a hadviselés érdekében állhat. Ha tehát .az idegennek kellő idő adatik az ország elhagyására és erre felszólittatík, ez megfelel a nemzetközi jognak. De az országban maradt ellenséges alattvalót, a míg az ország törvényeinek megfelel, bántani nem szabad. A középhatalmak e szerint is jártak el. Nem igy az entente. Megfosztották az ottmaradt ellenséges alattvalókat személyes szabadságuktól és a burháboru lyditbombáknál is hatalmasabb találmányának, a központositó táboroknak segélyével valóságos fogságba vetik őket. Ez a kérdés tételes nemzetközi jogi szabályokkal nincs ugyan szabályozva; ámde a II. hágai békeértekezleten létrejött IV. Egyezmény szerint, a mely a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól szól, az internálás joga csak a hadifoglyokra van kimondva, egyebekben pedig a hatalmak a nem szabályozott kérdéseket a czivilizált nemzetek között megállapított szokások, a humanitás törvényei és a közlelkiísmeret követelményeinek értelmében kívánták megoldani. Határozottan állithatjuk ugy a fent hivatkozott irodalmi bizonyítékok, mint a legutóbbi háborúk (a krimi, porosz-olasz-osztrák, német-francziai háborúkban a hadviselők részéről követett jog*• Idézve Wheaton által u. o. I. 28$.