Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Cui Prodest?

298 CUI PRODEST. tott, ellenkezőleg, az együttes — szavazó — ülések szüksége ép azért merülhet fel, mivel a tárgyalásokra nézve a teljes különválás a legszigorúbban van végrehajtva és igy a közös tanácskozások kapcsán várható — capacitatio eleve ki van zárva. A delegatiók hatásköre szorosan körül van irva és intézkedéseikben sohasem terjedhetnek tul a bizottságok elé utalt közös tárgyakon (37. §.). Törvényhozói jogköre a delegatióknak nincs, a minthogy nincsenek «közös törvények» sem. A delegatiók törvényeket nem, hanem csak határozatokat hoznak, mely határozatok, a mennyiben O Felsége által megerősittetnek, kötelező erővel birnak, de ezeket a határozatokat O Felsége Magyarországban csakis a felelős magyar minisztérium által hajtathatja végre. Nincs tehát se birodalmi törvényhozás, se birodalmi végrehajtó hatalom, ép oly kevéssé, mint a hogy nincs «egységes» birodalmi terület és nincs birodalmi polgárság sem. Mindaz, a mit fentebb a souverainitás lényeges kellékeként megismertünk, feltalálható az 1867: XII. t.-cz. tételes intézkedéseiben. Sehol semmi nyoma annak, mintha Magyarország önálló rendelkezési jogáról lemondva, saját akarata ellenére belekényszerittetett volna egy felette álló magasabb állami (birodalmi) szervezetbe, a mely a maga önálló hatalmát érvényesíthetné a souverainitását ekként elvesztett magyar állam felett. Ellenkezőleg, ugy a közös ügyek megállapításánál, mint azok kezelését illetőleg is a magyar állam souverain akarata szól hozzánk, még abban a megkötöttségben is, mely az impérium gyakorlása megosztásának szükséges következménye, de mely megkötöttség minden esetben a magyar állam jogilag szabad elhatározásában találja eredetét. Elfogulatlan, jeles s^erqőkre hivatkozva állapítjuk meg, hogy e\ a souverainitás. Az uj közös czimer, a mely mondhatni hogy ritka plasticitással tükrözi viszsza az Ausztria és Magyarország közt fennálló közjogi kapcsolatot, mely kapcsolat a megállapított öröklési rend szerint a közös uralkodó alatt álló két állam együttes birtoklását feloszthatlanná és elválaszthatlanná teszi. Ez a czimer mintegy külsőképen egé-