Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám

WLASSICS GYULA. nyesüiése érdekében; itt is van alaki jogerő, midőn a közigazgatási intézkedés ugyanabban az eljárásban ugvanazok között a felek között rendes jogorvoslattal többé meg nem támadható; ismeriük a közigazgatási jog területén is a relatív jogerőt: itt sem nélkülözhető az anyagi jogerő; fel kell ezen a területen is ölelni azt a tételt, hogy az alakilag jogerejü közigazgatási intézkedés is adott esetben tartalmilag irányadó: itt is szükség van a «res judicata ius tacit inter partes*. a «bis de eadem re ne sit actio», az •exceptio rei judicata?* elveire. Mivel azonban abszolút szabályt nehéz felállítani arra. hogy mi különböztesse meg a diszkreczionárius közigazgatást a jogszabályt alkalmazó közigazgatástól — a közigazgatási bírósági védelem alá helyezés ilyen ismérvnek nem fogadható el. mert a diszkreczionárius közigazgatás is abban a keretben, hogy a megállapított jogszabályokat a közigazgatási hatóságok megtartják-e. közigazgatási bírói hatáskör tárgya — és az utóbbi körébe eső ügyeken az u. n. vitás vagy contentiosus ügyeken» belül is lényeges különbségek észlelhetők, ezért oly útmutató elvet kell találni, mely a közigazgatási ügyek tarka csoportján keresztül is irányt tud jelölni. Ezt az elvet pedig abban a kérdésben, hogy a közigazgatási hatóság jogerő czimén visszautasíthatja-e az uj előterjesztés vizsgálását, ott találja, hogy ha a hozott közigazgatási határozat már alanyi jogokat állapított meg és általában már szerzett jogról lehet szó. akkor ezek a szerzett alanyi jogok feltétlenül követelik, hogy a *ne bis in idem» elve — kivéve természetesen az újrafelvételi eljárást — érvényesüljön. A Wlassics felállította ez irányelv segítségével az esetek legtöbbjében már eligazodhatunk, de ez egyúttal egy további uj probléma megoldását veti fel. t. i. mikor lehet szerzett jogról közigazgatási jogi értelemben beszélnünk. A jogában sértett egyénben persze nagy a hajlandóság .minden, a tételes szabály alapján biztosított, neki kedvező, érdekeit elősegítő helyzetet szerzett jognak minősíteni, a közigazgatási hatóságban pedig arra van meg a hajlandóság, hogy az egy én e törekvéseivel szemben