Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - Az ausztriai közjogi irodalom és Magyarország

AZ AUSZTRIAI KÖZJOGI IRODALOM ÉS MAGYARORSZÁG. 3 Ezeknek előrebocsátása után igy folytatja Jáger ur: «az 1867. deczember 21-iki törvény szerint van két birodalomrész, a melyeknek alkotmányos szervei gyanánt birodalomrészparlamentek (Reichstheilparlamente) állanak fönn (Reichstag és Reichsrath elnevezéssel) és a melyeket birodalomrész-minisztériumok (Reichstheilministerien) igazgatnak, a mint látjuk a monarchikus birodalomnak közigazgatási területei (Verwaltungsbezirke), de nem souverain államok és egyáltalában nem államok, hanem birodalmi tartományok (Reichsprovinzen). Miután mindezt Jáger ur teljes komolysággal leirta, nem sokat törődve a most folyó nagy létfenntartási testvéries küzdelemmel, azt a kérdést veti föl, hogy a jogforrások ily állása mellett szabad-e «császári hivatalnoknak)) a külföld előtt a magyar állam souverainitását hirdetni? Erre a kérdésre a mai idők szelleméhez méltóan nem szóval, de ügydöntő tettel kapta meg a legcsattanósabb választ Jáger ur a közös intézmények címerében, mert ebből ugy ő, mint czentralista társai is igen világosan érthető szemléltető oktatást nyernek arról, hogy mit jelent az 1867: XII. t.-cz. a magyar alkotmányban. Paritásos két állam szövetségét plasztikusabban alig lehetett volna kifejelni, mint a közös intézmények címerében. Megtalálja benne Jáger ur a feloszthatlanság és szétválaszthatlanság nagy történeti jelszavát is, de ez nem birodalmi egységet jelent, hanem nyilt kifejezésre hozza mindegyik állam területi integritását és a két államnak a pragmatica sanctióban megalapozott szétválaszthatlanságát. Az «indivisibiliter et inseparabiliter» birtoklás hidján komoly okokon nyugvó okoskodással nem lehet az összbirodalmi eszméhez jutni, midőn épen a magyar pragmatica sanctio uj garancziát nyújt Magyarország törvényes önállóságának. A föloszthatlanság és szétválaszthatlanság jelentősége a magyar pragmatica sanctióban hármas vonatkozású: A föloszthatlan és elválaszthatlan együttbirtoklás először azt jelenti, hogy az örökös tartományok sem oszthatók fel, 1*