Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A polgári perrend és a czégjog

A POLGÁRI PERREND ÉS A CZÉGJOG. 8l c) keresetek, melyek a részvénytársaság igazgatósága, felügyelő bizottsága vagy a társaság felszámolói között egyrészről, másrészről pedig a részvénytársaság vagy ennek tagjai között a társasági viszonyból keletkeznek ; d) azok a keresetek, melyek tárgyát a részvénytársaság igazgatóságának, felügyelő bizottságának, a felszámolóknak, a részvények jogosulatlan kibocsátóinak és a külföldi részvénytársaság belföldi képviselőségének, harmadik személyek iránti, a kereskedelmi törvényen alapuló felelőssége képezi; e) azok a keresetek, melyek a szövetkezési viszonyból származnak, kivéve, a melyeknek tárgyát a kereskedelmi czég használásának a joga, továbbá a kereskedelmi czég jogosulatlan használatából származó kártérités képezi és kivéve a közgyűlési határozatok megtámadása iránt indított pereket. Egy pillantás a felsorolt perekre meggyőz, hogy a járásbíróság, mely eddig távol állott a részvényjogtól és — a menynyiben nem biztositási dijról volt szó — a szövetkezet kérdéseitől, a részvény, szövetkezeti és társasági jognak oly óriási complexumát veszi át és a törvényszék ezeknek a pereknek olyan összegét birálja el végleg (521. §.), hogy bátran állithatjuk, miszerint a per tárgyává tett czégügyeknek túlnyomó része az eddigi alsófokon nyer végleges megoldást. A részvényjegyzés érvényessége, az alaptőkefelemelés, leszállítás, osztalék kérdése és a szövetkezeti jognak számtalan finom kérdései mind a járásbíróság' hatáskörébe kerülnek. A kereskedő jogviszonyának a perben történt eldöntése — épen mert a fent tárgyalt szoros összefüggésben áll egyéb viszonyokkal — nemcsak a pertárgyra magára van kihatással, hanem befolyást gyakorol a per tárgyává nem is tett, távoleső jogviszonyokra és alakulatokra úgy, hogy a Pp. életbelépésével a nem peres jogviszonyok egy óriási része bizonyos tekintetben függőségbe kerül a járásbíróságok Ítélkezésétől. A pernek jogerős megoldása, az eldöntött anyagi jogkérdésnek kihatása a perben nem szerepelt számtalan egvéb Jogállam. XIV. évf. i. és 2. f. 6