Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - Törvényszéki hatáskör és ügybeosztás

D? VÁLYJ SÁNDOR régi terjedelemben való igénybevételére a moratórium megszűntétől számított rövid átmeneti határidő engedtessék. Ugyanez áll a rés^letügyletböl származó követeléseknek a teljesítési hely bíróságánál és a kikötött bíróságnál való perelhetőségére nézve. TÖRVÉNYSZÉKI HATÁSKÖR ÉS ÜGYBEOSZTÁS. Irta : Dr. VÁLYI SÁNDOR. A szóbeliség és közvetlenség nagy elvein felépült uj perrendtartásunk életbeléptetése a kir. törvényszékek polgári joghatóságának gyökeres átalakulását jelenti. E reform lényege nem annyira a törvényszékek tárgyi ügykörének változásában, mint abban áll, hogy az eddig elsőfokon intézett perek és nem peres ügyek tetemes részét a kir. törvényszékek ezután másodfokon lesznek hivatva ellátni. A jurisdiktió ilyen íbkozatszerü eltolódása azonnal szemünké ötlik, ha csak futó pillantással összehasonlítjuk eddigi perjogunk hatásköri és felebbviteli rendszerét az uj perrendtartáséval. A járásbirósági hatáskörnek a Pp. i. §-ában történt széleskörű kiterjesztésével a törvényszékek elsőfokú hatáskörében csak a következő perek maradnak: a) a nem vagyonjogi tárgyú perek; b) a vagyonjogi perek közül azok, a melyek tárgyának értéke 2^00 koronát meghalad — feltéve, hogy a felek a Pp. 1. §. 2. a) pontja szerint a járásbiróság hatáskörét ki nem kötötték — és a melyek a pertárgy értékére tekintet nélkül, járásbirósági hatáskörbe utalva nincsenek; c) az értékre tekintet nélkül a törvényszékek hatáskörébe utalt perek. Ez utóbbiaknak a Pp. 2. §. 1-8. pontjaiban meghatározott köre az eddigi perjogi állapottal szemben lényegesen szűkebbre szorult. A polgári szakmából pl. csupán a házasság-