Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - Hatáskör és illetékesség az uj polgári perrendtartásban

Dí KOVÁCS MARCZEL járás bármely szakában hivatalból figyelembe venni tartozik». De ez a szabály is kivételt szenved a következő esetekben: a) Törvényszéknél folyamatba tett perben a másod- és a harmadbiróság nem szüntetheti meg az eljárást abból az okból, hogy a pert a járásbíróságnál kellett volna meginditani; b) a felülvizsgálati bíróság az illetékesség hiányát hivatalból — azaz ily irányú felülvizsgálati kérelem nélkül — nem észlelheti; c) ugyancsak nem veheti hivatalból figyelembe a felülvizsgálati bíróság azt a körülményt, hogy a törvény által bányabirói hatáskörbe utalt ügyben oly bíróság járt el, a mely nincs bányabirói hatósággal felruházva; d) belföldiek házassági perében az illetékességet hivatalból csak az elsőbiróság vizsgálhatja; ellenben a felebbviteli bíróság az alsóbiróság ítéletét az illetékesség hiánya miatt hivatalból hatályon kivül nem helyezheti. Az a szabály, hogy az értéktől függő hatáskör hiánya az az alperes perbebocsátkozása után nem vehető figyelembe — eddigi jogtól eltérően — a községi biróság elé utalt ügyekre nézve is áll. A bíróság azt a körülményt, hogy a per a községi bíróság hatáskörébe tartozik, az alperes perbebocsátkozása után nem veheti figyelembe; és a bíróság határozata azon az alapon, hogy az ügy a községi biróság hatáskörébe tartozik, felebbvitellel meg nem támadható. II. Hatásköri általános szabályok. A hatáskör az esetek legnagyobb részében a pertárgy értékétől függ; nem pénzkövetelés iránt indított perben tehát a felperes a per tárgyának értékét — a felebbvítel megengedhetőségének megállapítása czéljából is — előadni tartozik. Az érték megállapításában azonban a Pp. a bíróságnak az eddiginél nagyobb szabadságot enged, a mennyiben t. i. a bíróság nemcsak «a tárgyalás eredményéhez képest» és nemcsak akkor