Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A ténymegállapítás felülvizsgálata

?6 DF SEBESS DÉNES vonását bizonyos esetekben, mert e tények elválaszthatatlanok a jogszabálytól, annak megítélésénél, hogy az alkalmazott jogszabályok megfelelőek-e, megteremtette a mindig abstract tényállásba; fűződő jogtételt (pl. jóhiszem, gondatlanság) mint revizionális alapot. A felülvizsgálati bíróságok a revizionális bíráskodást soha sem tekintették mint a semmiségekre szorított feltétlenül csak jogkérdésekben ítélni hivatott bíráskodást. A tényállást kiegészítették, kiigazították, szerződést értelmezték, okiratokat magyarázták, iratok, jegyzőkönyvek alapjai uj tényállást állapítottak meg, sőt concludens tények mérlegelésétől sem tartózkodtak. Ha egyike-másika a döntéseknek némiképen tul is lépte az elvi alapokat, az anyagi igazság kihámozása volt a czél, melynek védelmében a jogszabálysértések igen tág magyarázatát lehetőnek tartották. Sajátságos jelenség, hogy a bűnvádi perrendtartás semmiségi rendszere, mely pedig tökéletesen azonos alapokon nyugszik, eltérő fejlődést vett. Bár a tény- és jogkérdések között a Bpt. 437. §. által felállított elválasztó vonal itt is sokszor megoldhatlan problémák elé állította a jogszabályt alkalmazó bírót (pl. birt-e a szükséges üzleti ismeretekkel, gyűlöletkeltésre alkalmas-e a kitétel, tévedésbe ejtésnél a fondorlatosság, uzsoránál a szolgáltatás aránytalansága), a büntető eljárás kezdettől fogva ragaszkodott a törvényadta alaphoz, a mely szerint semmiségi okok pontosan megjelölendők, korántsem elég, «ha annak tartalmából kivehető »> a jogsértés. E tekintetben az 1914: XIII. t.-cz. 30. §. sem változtatott lényegesen a helyzeten. Itt tehát egészen ellenkező a joggyakorlat, sőt a jogfejlődés iránya. A ténymegállapítás felülvizsgálatánál már a régi eljárás szerint sem volt nehéz indokolt esetben a jogszabálysértést megállapítani. Hiszen a felső biró ha látja, hogy nyilván helytelen az itélet, azt mondhatja, hogy meg van sértve a törvénynek az a szabálya, mely szerint a ténymegállapítást indokolni kell, e részben el lehet menni egész addig, hogy formailag