Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7-8. szám - Mi lesz az ügyvédi kar feladata a háboru után Magyarországon és Ausztriában?

MI LESZ AZ ÜGYVÉDI KAR FELADATA A HÁBORÚ UTÁN? 48^ az ügyvéd részéről való átvállalása az erkölcs Követelésének, mert csak a két álláspont egyoldalú kidolgozása, persze, ha a valóságot a tények tekintetében nem sérti, vezethet alapos és meghízható ítélethez. Ha áll ez a polgári jogvitára a háború alatt és utána, ugyanezt az elvet kell alkalmazni az egyesek a háborúból kifolyólag az állammal vagy más nagy közjogi testületekkel szemben eredő, nagyjelentőségű követeléseinek képviseletére vonatkozólag is. A háború tartama alatt nagyszámú rendelkezés lépett ugyan életbe, melyek a rendkivüli viszonyok szabályozására voltak hivatva, de mégis meg lehet ismételni azt a régi mondást, hogy háború közben a törvények elnémulnak. Hiszen elmentek odáig, hogy a törvények visszanemhatására vonatkozó alapelvét ugy a büntető, mint a magánjog tekintetében megszüntették s ezzel a jogbiztonság egyik legfontosabb iámasztóját félretették. Mig most a kérlelhetlen kényszerűségnek alá kell magunkat vetnünk és az állam hatalmának növelésére irányuló minden intézkedést tiszteletben kell tartanunk, a béke helyreállítása után megint teljesítenünk kell majd azt a régi kötelességünket, hogy az egyesek jussait az állammal szemben is fenntartás nélkül védelmezzük. Ha majd arról lesz szó, hogy az állam ellen irányuló kártéritő követeléseket érvényesítsünk, nem szabad, hogy az ügyvédség erejét az a gondolat gyengitse, hogy a pénzügyileg nagyon is megterhelt kincstártól magánosok részére lehetőleg kevés áldozatot igényeljünk, hanem az ügyvédségnek fel kell ismernie az állam czélját is szolgáló hivatásos kötelességét, s minden ilyen aggodalmat (ha nem is kenyérkereső szempontból) félre kell tennie. Ezzel majd az ilyenfajta követelések erélyes érvényesítése utján megint az állam egyik kimagasló érdekét szolgáljuk, a mi abban rejlik, hogy a károkat és hátrányokat valamennyi polgár egyenletesen viselje. Az osztó igazságnak ezt a czélját keresi az alaptalan, túlzott adókivetések hajthatatlan visszautasítása is. Az összességnek és az egyesnek érdekében tehát az ügyvédi hivatásos tevékenység erejének nem szabad elernyednie, hanem még fokozódni Jogállam. XIV. évf. 7—8. f. 3 2