Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7-8. szám - Egységes közszellem hiánya a törvényalkotásoknál

EGYSÉGES KÖZSZELLEM HIÁNYA A TÖRVÉNYALKOTÁSOKNÁL. 4" országhoz hasonló latifundiális üzemrendszerrel bír - - a bérleti jog dologiasitásával menekült meg, minálunk a bérleti jog merev kötelmi jogi rendelkezései, melyek fenntartására határozta el magát a polgári törvénykönyvnek javaslata is. lehetetlenné teszik a gazdasági egészséges evolucziót. A latifundiumok, míg egyrészt mereven elzárkóznak a tulajdon szabaddá tételétől, talán még erőteljesebben utasitják vissza a tulajdon megosztásának gondolatát: az üzemi parczellázást, melynek eszköze lenne a hosszú lejáratú bérleti jogviszony intézményes konstruálása. A létminimum védelmének elve, mely a munkaszerződések, cseléd és ipari törvényeinkben, a végrehajtási törvényben és különösen a végrehajtási novella rendelkezései között legújabban a legnagyobb határozottsággal lép előtérbe, diametr-alis ellentétben áll a kis existencziák hiteligényei kielégítését, könnyítését czélzó rendelkezésekkel. A legújabban sokat vitatott ingó jelzálog rendszere a leköthető hitelalapot a szorosan személyes használatra vagy termelésre használható ingóságok körében találja fel, addig másrészt ezzel szemben a jogszabályok egész sora áll érvényben, melyek e tárgyak mentességét, mint létminimumát állapit ják meg. Az uj kor szembetűnő szoczialistikus irányeszméi győzedelmeskedtek a munkásjóléti törvényekben, legyőzték a gyengébb társadalmi osztályok kizsákmányolására kihasznált szerződési szabadság szofizmáját, de az ember személyiségének teljes szabaddá tételét nem eszközölhetik ki. A munkaadó személy elleni végrehajtási jog (visszavezetési jog) ott van az ipartörvényben (1884 : XVII. t.-cz.) és a cselédtörvényben (1876 : XIII. és 1907 : XLV. t.-cz.), a munkástörvényekben (1898 : II., 1900 : XXVIII. t.-cz.) mint az erősebb társadalmi osztály hatalmán alapuló jog, melyet a szerződés teljesítésének személyi garancziájaként követel a vagyoni biztosíték hiányában, de a mely valójában aggodalmat keltő beleavatkozás az emberi szabadság jogkörébe. Nincs meg az egysé-