Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7-8. szám - Egységes közszellem hiánya a törvényalkotásoknál

EGYSÉGES KÖZSZELLEM HIÁNYA A TÖRVÉNYALKOTÁSOKNÁL. 47 $ EGYSÉGES KÖZSZELLEM HIÁNYA A TÖRVÉNYALKOTÁSOKNÁL. Irta: SEBESS DÉNES. A kodifikálatlan magánjog nálunk különösen okozójává vált az egységes jogi közszellem szétporladásának. A specziális törvények mindenike a maga gazdasági érdekkörein belül saját hatalmi viszonyai alapján létesitett intézményeket. A társadalmi és gazdasági érdekcsoportosulások az osztályérdek jelszava alatt legtöbbször egyoldalú befolyásra tesznek szert, melyek a váltakozó politikai áramlatokhoz fűződve irányítják a jogéletet, sőt igen gyakran a törvényhozás működését is. Az úgynevezett szocziális törvényalkotások, kezdve az ipartörvényen végig a munkástörvények egymásutánján (pl. 1884 : VII., 1898: II., 1899 :XLL, 1900 : XXVIII.) nem egyebek, mint a törvények létrejövetelének idejében fennállott hatalmi elhelyezkedésekből eredett felfogások eredményei. Az organikus összefüggést a nép lélek-jellemével, gazdasági érdekeivel alig találjuk fel. Sőt azt a társadalompolitikai érdeket sem mindig elégítik ki, melynek szolgálatában állanak. A legtöbbje idegen mintára készült, vagy idegen institutióknak nem mindig hü fordításban való átültetései. Korántsem a kor evolucziójának természetes termékei gyanánt jelentkezvén, nem is rendelkeznek ama benső erkölcsi erőkkel, melyek az életképes törvényeket láthatlan szálakkal fűzik a nemzet életéhez. Az úgynevezett közlelkiismeret, a közérdek, mint a törvény legtisztább forrása mintha erőtlenül nyilvánulna nálunk. A közérdek csakugyan olyan fehér lappá vált, melyre minden osztályérdek a magának tetszőt Írhatja fel s mely azonban általánosan kötelező törvényerőre emelkedik, ha a külön érdek elég erővel tolja azt előtérbe. Ám mily ellentétek keletkeznek ezzel ugyanazon kornak, sokszor ugyanazon év törvényhozói alkotásai között. Mennyire