Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - A polgári törvénykönyv törvényjavaslata

SZEMLE. 467 fölvetett eszméket, a melyek sosem irányulhattak örökbékére, hanem arra, hogy a nemzetek közt a békés megértés szellemét megteremtsék s oly nemzetközi jogintézményeket létesítsenek, a melyek a fegyveres mérkőzéseket ritkábbakká teszik s lehetőleg el is hárítják. A hágai egyezmények alapos ismertetése után a tudós szerző arra az eredményre jut, hogy mindezek : féleredmények. Egyik kézben pálmaággal, a másikban fegyverrel nem lehet teljes sikerű békeakcziót kifejteni. És ha sikerült volna is minden eszmét megállapodásba önteni, a háború, mondja Magj'ary, mégse lett volna elkerülhető, mert a hol az államok egyrészének léte és területi épsége mncs biztonságban a többiek terjeszkedési törekvései előtt, a legteljesebb sikerű békemozgalmak sem háríthatják el a háború veszedelmét s igy a békemozgalmak legfőbb czéljához, a háború megelőzéséhez nemcsak az szükséges, hogy az államok bizonyos megállapodásra jussanak, hanem az is, hogy létüket és területi épségüket kölcsönösen véglegesnek és megtámadhatatlannak ismerjék el. — A\ Ors\. Ügyvédi gyám- és nyugdíj-intézet f. évi április hó 18-án tartotta meg évi közgyűlését, a melyen az igazgatóság évi jelentését és számadásait bemutatta. Az évi jelentés igen biztató számadással az intézet alapjainak tekintélyes növekedését mutatja ki és nagy hálával emlékezik meg az igazságügyi kormány és a törvényhozás jóakaratáról, a melylyel az 1914. évi LII. t.-cz.-ben megszavazott évi 500,000 koronás állami segély lehetővé tette, hogy az eddigi gyámi intézet munkaképességre való tekintet nélkül egyelőre szerény mértékben, de mégis valóságos nyugdijat fog az ügyvédeknek nyújtani. — A román büntető törvénykönyv. Az Erdélyrés\i Jogi Közlöny szerkesztősége magyar fordításban közzétette a román Btk-et. Ezzel kétségkívül hasznos munkát végzett. A román büntető codex nem tartozik ugyan az értékes törvényhozási müvek közé, de keletkezésénél és tartalmánál fogva érdekes mű. Keletkezésének időpontja egybevág azzal az idővel, mikor Románia Cu\a herczeg fejedelemsége alatt 1864-ben Moldva- és Oláhországból alakított egységes állammá lett. Az uj állam első dolga volt egységes törvények alkotása. Ezek egyike volt a büntető törvénykönyv, a melyet már 1865. évi május i-én kihirdettek. E codex, mint az akkor alkotott román törvények legnagyobb része, franczia mintára készült. A Code Penal-tól azonban már keletkezésekor sok tekintetben eltért. így különösen : mellőzte a halálbüntetést, a kísérletet enyhébben rendeli büntetni, mint a bevégzett büntettet, s az egyes büntetendő cselekmények tényálladékát helyesebben határozta meg, mint a Code Pénal. Egyébként ennek beosztását és rendszerét követi. Ehhez képest három könyvre oszlik, a melyek elseje a büntetések és azok hatásáról, másodika a bűntettekről és vétségekről s ezek büntetéseiről, a harmadika a rendőri kihágások és ezek büntetéseiről szól. E codex tehát, mint a franczia mintára készült büntető törvénykönyvek legnagyobb része, a büntetendő cse. 30*