Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - A polgári törvénykönyv törvényjavaslata

464 IRODALOM. azoknak a nagyszerű mozgalmaknak, melyek az alkotmányos Magyarországban végre is a sajtó szabadságához vezettek. E tanulmányok közül főleg a második határozottan kincse a hazai jogi irodalomnak. Két utolsó tanulmánya: Egy angol sajtóper és a Pornographiáról czimüek méltóan fejezik be a kötetet, mely ugy egészében, mint egyes részleteiben egyike legkitűnőbb irodalmi müveinknek és ékes bizonysága annak, hogy a tudományban való elmélyedés egy par excellence gyakorlati egyén részéről kincseket termelhet. Erdélyi Aladár. Régi magyar családi hitbizományok története és joga —1852) Budapest, 1912, I. köt. 416. 1.; II. köt. 329. 1. A régi magyar családi hitbizományok keletkezésének, eredetének s dogmatikus tartalmának kifejtése czélja ennek a monographiának. Kiindulási pontja a magyar jogtudomány eddigi megállapításaival szemben az, hogy a családi hitbizományok már az 1867 : IX. t.-cz.-ben foglalt szabályozást megelőzőleg részei jogrendszerünknek. Részeivé lettek a német-római birodalomban s még közvetlenebbül az osztrák örökös tartományokban elfogadott hitbizományok mintájára, azonban ugy, hogy a jogrendszerbe történt beillesztésük teljesen összhangban maradott a régi magyar örökösödési jogrendszerrel. Létrehozta pedig ezt az intézményt és azt kötelezőleg fenntartotta a jus regium, mely korlát nélkül gyakorolja az adományozási jogot s továbbfejleszti a végrendelkezéshez, majd a fassióhoz való járulásával, miután a régi családi hitbizományok keletkezésének külső formái : a kir. adomány, a végrendelet és a fassio. A kir. adományozás a szerzeményekre vonatkozó korlátlanságával — a hatalmi viszonyokra, a zálogbaadási, terhelési tilalom biztosítására való tekintettel — az adományozott birtokban az általános örökösödési sonendtől eltérőleg esetleg egyéni öröklési rendet is megállapíthatott s több esetben megengedte az első szerzőnek, hogy ö rendelkezzék e tekintetben. Ennek kifolyása az is, hogy a királyi hatalom külön privilégiummal megengedte a hitbizományt létesítő végrendelkezést. A végrendelkezési szabadság nem volt ugyan kifejezett törvényi rendelkezésekkei eltiltva, azonban mint az általános jogrenddel ellenkező, szokatlan volt s épen azért a kir. privilegiu n volt az, mely átengedi a megadományozottnak a jogot arra, hogy tetszés szerinti öröklési módokat és feltételeket állapítson meg. Az ez alapon létesült első magyar családi hitbizomány a Thurzó Elek által a XVI. század első felében alkotott hitbizomány volt. Az 1687 : IX. t.-cz. nem hoz be uj jogintézményt, hanem igazolja az eddig is érvényben volt és kir. adományozásokon alapuló hitbizományok létezését. Az 1723 : L. t.-cz. kiterjeszti az alapítás módját a szerződésekre és a köznemesi rendre. A harmadik korszak az 172] : L. t.-cz. után az ősiségi nyiltparancs kibocsátásáig terjedő idő. Fejtegetései illusztrálására ismerteti az egyes korszakokban létesült hitbizományokat s értékes kiegészítésül adja az egyes hitbizományok alapját tevő kiadatlan okmányok gyűjteményét. A munka II. kötete a régi magyar családi hitbizományok dogmatikus tanát dolgozza fel.