Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - A polgári törvénykönyv törvényjavaslata

BÍRÓI GYAKORLAT 449 1914 deczember 3 i-ike után érkezett, a kir. ítélőtábla az ügyet nem intézi e!, hanem azt a kir. törvényszékhez teszi át. 2. A fentidézett 58. §. kifejezetten csak a végrehajtási eljárásban be­adott felfolyamodásoki ól intézkedik. Az 1886 : VII. t.-cz. 29. §-a szerint felébbeknek van helye ama végzés ellen, melyet a bíróság a közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás elleni kifogás felett hoz. A Ppé. 40. §-a szerint a végrehajtást elrendelő végzés ily esetben is csak felfolyamo­dással — nem pedig kifogással — támadható meg. A Ppé. 58. §-ának első bekezdése azonban azt mondja ki, hogy ennek a törvénynek a végre­hajtási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit csak azokban az ügyekben kell alkalmazni, melyekben a végrehajtás elrendelését e törvény életbelépése után kérték. Ha tehát közjegyzői okirat alapján 1915 január i-seje előtt kérték a végrehajtást, az azt elrendelő végzés ellen kifogásnak, és a ki­fogás felett hozott végzés ellen felebbezésnek volt helye. A budapesti kir. ítélőtábla a járásbíróság által akár 1915 január i-seje előtt, akár azután felterjesztett ezeket a felebbezéseket nem teszi át a törvényszékhez, hanem maga intézi el : mert a törvény ezekben az ügyekben az átmenetet a felébb­viteli hatáskör tekintetében külön nem szabályozza, hanem az 58. §. első bekezdése értelmében az átmenet kérdésében a végrehajtási kérvény be­adásának időpontja irányadó, és igy az ily ügyekben a felebbviteli hatás­kör kérdésében is a régi szabályok alkalmazandók. Ezzel szemben ellen­érvül az hozatott fel, hogy a kifogás folyián meginduló eljárás vagy peres, vagy végrehaitási eljárás. Ha peres eljárás volna, akkor a felebbezés el­bírálása már a S. E. szerint is nem a kir Ítélőtábla, hanem a kir. törvény­szék hatáskörébe tartozott volna. De a gyakorlat eddig is azon az állás­ponton volt, hogy ez nem peres, hanem végrehajtási eljárás. Ha pedig a\, akkor az 1914. deczember 51-ike után a kir. ítélőtáblához érkező felebbvitel a törvényszékhez teendő át, mert az 58. §. második bekezdé­sének intentiója az, hogy a járásbirósági végrehajtási ügyekben — ha azok 1915 január i-seje előtt a kir. ítélőtáblához fel nem érkeztek — másod­fokon a kir. törvényszék bíráskodjék. ]. Bár a Ppé. 13. és 40. §-aiból nyilvánvaló, hogy a törvényszék másodbiróságként csak a járásbíróság által elintézett telekkönyvi és végre­hajtási ügyekben járhat el, egy vidéki járásbíróság a temesvári törvényszék mint telekkönyvi hatóság végzése ellen 1915 január i-seje előtt beadott fel folyamodást 1915 január i-seje után mégis a törvényszékhez terjesz­tette fel. Utóbbi Pkf. 561/1915. sz. végzésével természetesen a kir. ítélőtáblához tette át az ügyet, mivel a törvényszék nem lehet önmagának felsőbírósága, a mi a Pp. 4. és 550. §-aiból is kitűnik. Ugyanebben a kérdésben a Kúria is ugyanígy döntötte el a hatásköri összeütközést. 4. Egyik budapesti járásbíróság a hadbavonult alperes ellen hozott mulasztásom ítéletét utólag hivatalból hatályon kivül helyezte, a továbbj peres eljárást felfüggesztette és ugyanebben a végzésben a kielégítési Jogállam. XIV. évf. 6. f. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom