Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - A polgári törvénykönyv törvényjavaslata

TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉS. A mai jognak, a lényegben megielelő uj rendelkezést vett fel a Tj.-ba a jelzálogos követelések converziójára vonatkozólag is. A kötelmi jogról szóló harmadik részben a bizottság mindenekelőtt a forgalom biztonsága és életfenntartásuk megkönnyítése érdekében tágította és egységes alapra helyezte a kiskorúak és a gyámság alá helyezettek cselekvőképességének körét. Viszont azonban felelősségüket is enyhítette azáltal, hogy az alól a szabály alól, mely szerint a képviselőnek a szerződés körüli vétkességéért a képviselt felelős, a kiskorúak és a gyámság alá helyezettek javára kivételt állapított meg. A fogyatékos elmetehetségü személyek kategóriájának felvételével kapcsolatosan a bizottság gondoskodott arról, hogy az ilyen személyek az ügyletkötés terén az állapotuk rosszhiszemű kihasználásából őket érhető súlyos sérelmekkel szemben kellő védelemben részesüljenek a nélkül, hogy a jóhiszemű ügyleti forgalomra ebből hátrány hárulhatna. Ugyancsak a forgalom érdekeire tekintettel, a forgalom szempontjából kevésbé fontos ingyenes ügyletekből eredő és szembetűnően súlyos egyéb sérelmek eseteire szorította a bizottság az uzsorás jellegű visszaélésekkel szemben szükséges s már Tj. által is, de tágabb terjedelemben megállapított védelem körét. A kötelmi jog különös részének körében a bizottság a szolgálati és a megbízási szerződésnek egymástól való elhatárolása tekintetében oly változtatást tett, a mely elejét veszi annak, hogy a felek a szolgálati szerződésnek kényszerítő jellegű szigorúbb szabályait megbízási viszony kikötése által megkerülhessék. Továbbá azoknak a szocziális szempontoknak megfelelően, a melyek a szolgálati szerződés szabályozásánál általában irányadók voltak, a bizottság a munkavállalók védelméről egyes vonatkozásokban a Tj.-nál továbbmenően gondoskodott. Egyes pontokon a bizottság enyhített a kötelezettnek a Tj.-ban megállapított felelősségén. Ily módosítások a kötelmi jog általános részében s a jogügyleti kötelmeket tárgyazó czimekben is történtek ; főleg azonban a legális kötelmek körében tartotta a bizottság több helyütt az objectiv felelősséget mérséklendőnek. Az öröklési jogról szóló negyedik részben a törvényes öröklés rendjét a bizottság annyiban módosította, hogy a szépszülői csoportnál távolabbi oldalrokonokat kizárta a törvényes öröklésből, tekintettel arra, a mindinkább erősbödő társadalompolitikai irányzatra, a mely a távoli rokonok öröklése helyébe a humanitárius közczélokat szolgáló közöröklést kivánja helyezni. Úgyszintén a már fentebb érintett okból kimaradtak az elismert természetes gyermekek öröklési jogára vonatkozó rendelkezések. Az ági öröklés körében a bizottság az ági javak értékének számítását, a mai birói gyakorlathoz közeledve, a közszerzeményi javak értékének számításával hozta összhangba. Az özvegyi jog szabályait kiegészítette a bizottság az özvegyen maradt Jogállam. XIV. évf. 6. f.