Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - Az uj csődtörvény előadói tervezete. 1. r.

416 AZ UJ CSŐDTÖRVÉNY ELŐADÓI TERVEZETE. hírlapi közzététel jelentőségének koczkáztatása nélkül alig lehet segiteni. Ámbár csődtörvényünk vonatkozó rendelkezései ellen a gyakorlatban panaszt nem hallottunk, a T. mégis azt javasolja 7. §-a 2. bekezdéseként: «Ha a teljesités a csődnyitó határozatnak a hivatalos hírlapban megjelent első közzététele előtt történt, a teljesítő kötelezettsége alul felszabadul, a mennyiben bebizonyítja, hogy a teljesités idejekor a csődnyitásról tudomással nem birt.» Vagyis figyelembe véve ugyanannak a szakasznak első bekezdését a T. szerint a helyzet ugy alakulna, hogy a csődhirdetmény első közzététele után a közadós kezeihez történt teljesités még aKkor sem szabaditaná fel az adóst, hogy ha kétségtelenül bebizonyítaná, hogy a teljesítéskor a csődnyitásról nem tudott, sőt talán nem is tudhatott; — az első közzététel előtt történt teljesités pedig csak abban az esetben mentesitené az adóst, ha ő bizonyítaná, hogy a csődnyitásról tudomással nem birt — a mi gyakorlatilag véve, mint imént kiemeltem, azt jelentené, hogy az adósnak —• ritka szerencsés véletlenektől eltekintve — ilyenkor is másodszor kellene teljesítenie! Ez kétségtelenül gyakran növelné a csődtömeg állagát, de ép oly kétségtelen, hogy az ilyen növelés a jóhiszemű adósok megkárosításával s a tömegnek csak alakilag jogos, valóságban azonban jogtalan gazdagításával járna.* * Figyelmet érdemel még az a körülmény, hogy a T.-nek rendelkezése a csekktörvény — tehát Horvátországgal közös törvény — 14. §-ával is ellentétbe kerül. (Folytatása következik.)