Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A felülvizsgálat köre

A FELÜLVIZSGÁLAT KÖRE. 27 Mig a felülvizsgálatnak most ismertetett kibővítésében eltér a polgári perrendtartás a mai törvénytől, addig a felülvizsgálat körének a szabályozásában lényegben megegyezik azzal, csakhogy kimerítőbben és szabatosabban határozza meg a felülvizsgálat körét mind a felülvizsgálati kérelem, mind pedig a felülvizsgálati panasz, a fél részéről felhozott felülvizsgálati alap tekintetében. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 205. §-a a felülvizsgálat körére nézve azt a szabályt tartalmazza, hogy a felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati, illetőleg csatlakozási kérelmen tul nem terjeszkedhetik, a jogszabályok alkalmazásában azonban nincs a felektől felhozottakhoz kötve, mindazonáltal a felülvizsgálati, illetőleg csatlakozási kérelem indokolására felhozott jogszabály és ennek alkalmazhatósága iránt határozatának indokaiban nyilatkozni tartozik. A felülvizsgálat körének ezt a hármas szabályozását tartalmazza az 1911 : I. t.-czikk 541 és 542. §-a; az 541. §. a felülvizsgálati kérelem korlátai, az ^42. §. pedig a felülvizsgálati panasz korlátai tekintetében. Azt a magától értetődő szabályt, hogy a felülvizsgálati biróság a felülvizsgálati, illetőleg a csatlakozási kérelmen tul nem terjeszkedhetik, az uj törvény ^41. §-a pozitiv alakban fejezi ki: a felülvizsgálati biróság az ítéletet csak annyiban vizsgálhatja felül, a mennyiben a felülvizsgálati, illetőleg a csatlakozási kérelemmel meg van támadva; a felülvizsgálati biróság tehát kötve van a felülvizsgálati, illetőleg a csatlakozási kérelemhez abban a kérdésben, hogy a felebbezési biróság ítéletét milyen terjedelemben birálhatja felül. Tehát ha pl. a felperes részéről 1000 koronára indított keresetről hozott marasztaló ítéletnek csak 300 koronát tevő része ellen irányul az alperes felülvizsgálati kérelme, a felülvizsgálati biróság csak az így megtámadott rész felülvizsgálatába bocsátkozik, a 700 koronára irányuló alperesi marasztalást nem érintheti. Valamint a felebbezési kérelem korlátainál, itt is abból indul ki a törvény, hogy ha a fél az ítéletben egészen megnyugodhatott volna, akkor annak egy részében is megnyugodhatik és nincs rá ok, hogy a rendelkezési