Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - Az uj csődtörvény előadói tervezete. 1. r.

AZ UJ CSŐDTÖRVÉNY ELŐADÓI TERVEZETE. talmazzon ellensúlyozó rendelkezéseket, vagy hogy ne igyekezzék vonatkozó rendelkezésein javítani és bőviteni; csak arra óhajtok ráutalni, hogy az ilyen ujabb rendelkezéseket bizonyos resignatióval és skepszissel kell fogadnunk, valamint azzal az aggodalommal, hogy az uj kisérlet abbeli törekvésében, hogy mennél nagyobb csődtömeget biztosítson vagy konstruáljon, sérteni talál olyan érdekeket, a melyeknek megóvása sokkal fontosabb, mint az a problematikus lehetőség, hogy az uj rendelkezések hatásaként, a quoták átlaga némileg emelkedni fog. A csődről szóló uj törvénytervezetnek í« anyagi intézkedések » czimü) első része tényleg alkalmas arra, hogy ilyen aggodalmakat keltsen; mert annak uj rendelkezéseiben — még nagyobb mértékben mint az uj osztrák csődtörvényében -— bizonyos egyoldalúsággal az a törekvés vonul végig, hogy a csődtömeg állaga minden áron, még jogos érdekek sérelmével és a jogbiztonság veszélyeztetésével is mesterségesen növeltessék. Ez egyoldalúság megállapítása nem akar a tervezet készítője ellen irányuló szemrehányás lenni. íhering — félig tréfásan - - azt mondja magáról: «Ich habe die Gewohnheit, wo es gilt, den verschiedenen Seiten eines und desselben Instituts gerecht zu werden, mich in diejenige, welche ich augenblicklich behandle, mit voller absichdicher und bewusster Einseitigkeit hineinzudenken, ich möchte sa^en: mich in sie zu verlieben, írleich als sei sie die einzige, die in Betracht kommt.» A tervezet készitője tehát jó társaságban van. A valamely gazdasági vagy más politikai czél megvalósítására törekvő u. n. tendenciózus törvénytervezetek, ép ugy mint a tendenciózus regények és színmüvek az egyoldalúságot, a túlzást tényleg ki sem kerülhetik. Egy tipikus példája a tendenciának a T. 6. §-nak utolsóelőtti bekezdése, a mely szerint: «A csődtömeggel szemben semmis az a biztositási és kielégítési végrehajtás és zárlat is, amelyet a közadós ingó vagy