Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - A háborús állapot befolyása a fennálló jogviszonyokra

A HÁBORÚS ÁLLAPOT ÉS A FENNÁLLÓ JOGVISZONYOK. 393 a vétel tárgyát képező pamutlisztből 2000 métermázsa úszott az Elbán felfelé. Ennyi a tüzeset után mindenesetre még létezett. Az R-\ malom továbbá oly nagy teljesítőképességű malom volt, ho°y nem tehető fel, miszerint a tüzeset után az egész fajta megsemmisült volna, bárha kézen fekvő a szóbanforgó áru természetére való tekintettel annak rövid időn belül való felhasználása. Ám a BGB. 279. §-a sem alkalmazható akként, hogy az adóst csak az egész faj megsemmisülése menti fel kötelezettsége alól. ugy, hogy minden más esetben az ily véletlen esemény veszélyét egyedül ő tartozik viselni. A 279. §. értelmében a fajlagos kötelem teljesítése nemcsak akkor lehetetlen, ha az egész faj megsemmisült, hanem akkor is, ha a fajbeli áru megszerzése oly nehézzé vált, hogy méltányosan senkitől sem követelhető. Ez az utóbbi megszorítás ugyan nincs benn a 279. §-ban, de legalább is a jelen esetben fennforgó zártfaiu kötelem tekintetében a BGB. 242. §-ából következtethető. Természetesen semmiképen sem adható ennek a megszorításnak oly értelmezés vagy helyesebben kiterjesztés, a mely a BGB. 279. §-ának czélzatával és szövegével ellentétben azt eredményezne, hogy az ily véletlen események veszélyét fa-i vételnél is rendszerint a hitelező viselje. Nem elég, ha az áru megszerzése valamely véletlen esemény folytán a rendesnél nagyobb nehézséggel jár — ez fokozottabb utániárásban, vagy jelentékenyen magasabb beszerzési költségekben állhat — hanem ennek a nehézségnek oly rendkívülinek kell lennie, hogy a forgalom felfogása szerint a lehetetlenséggel egyenlőnek tekintsék. Az eladó tehát oly esetben, mint a jelenlegi, nem szoritkozhatik arra, hogy a saját piaczán keresi az árut, hanem más piaczokon is körültekintően kell tudakozódnia és magasabb árak fizetésére is késznek kell lennie, hogy az árut esetleg akár harmadkézből is megszerezhesse. Ezt azonban a fellebbezési bíróság nem hagyta figyelmen kivül. G. és V. szakértő tanuk vallomása alapján, a kiknek legjobb tudomása szerint az R-\ malom leégése után tényleg nem volt effectiv áru a szükségelt mennyiségben beszerezhető, bizonyítottnak fogadta el, hogy az Eichenlaub márkájú áru a figyelembe jövő időben a piaczon nem volt kapható. Annak az ellenvetésnek, hogy a tüzeset előtti éjjelen 2000 métermázsa úszott Magdeburg felé, nem tulajdonit jelentőséget, abból indulva ki, hoLry valószínű, mikép az áru rendelésre szállíttatott és fennálló kötelezettségek teljesítésére szolgált. Minek kapcsán kifejti, hogy a/, alperesnek az áru megszerzése iránti kötelezettségének is határa kell, hogy legyen és nem kívánható, hogy minden német és külföldi piaczon tudakozódjék. Ha ezek a fejtegetések részben nélkülözik is a kívánatos határozottságot és élességet, lényegileg azt fejezi ki azokban a lellebbezési bíróság, hogy az áru a piaczon minden erőfeszítés