Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 5. szám - Degré Lajos

576 ADÓ- ÉS ILLETÉKÜGY. Mint tudjuk, az 1914 : XLVI. törvény az 1909 : X. törvény részleges és ideiglenes életbelépését rendeli el, de ezen felül számos, lényeges kérdésben az alaptörvénytől eltéréseket is tartalmaz. Ha ehhez hozzáveszszük, hogy az 1909 : X. törvényt az 1912 : LIII. törvény sok pontban módosította, és az 1914. évi. törvény e módosítások egy részét hatályon kivül helyezte, már e külsőségek is mutatják, hogy e három törvény egymásbaszövődése felett az áttekintés nehéz. Ezért nagy szükség volt a végrehajtási utasításra, a melylyel e három törvény intézkedéseit a pénzügyminiszter összefoglalta. Mint az előző utasításokkal, ugy az 1914. évi 149700. sz. utasítással szemben is azt a kifogást tehetjük, hogy ez, habár zárójelekben közli a vonatkozó törvények szakaszait, nem különíti el a törvény szavait a rendelet szövegétől, a mi a gyakorlati alkalmazhatóságot lényegesen akadályozza. Az utasításhoz mellékelt jövedelemadó-bevallási iv pedig épenséggel nem alkalmas arra, hogy azt a laikus közönség szakszerű tudás nélkül megfelelően kitölthesse. Különösen hiányzik, ugy itt, mint az utasításban, a törvény 9. §-a alapján annak közelebbi magyazázata, hogy az 1915. évben várható kisebb jövedelem milyen esetekben és milyen feltételek mellett vehető tekintetbe. Minthogy pedig az 1915. évre szóló levonások összege csak hozzávetőlegesen állapitható meg, az ez évre mutatkozó tiszta jövedelem pontosan alig határozható meg, pedig a törvény alkalmazásának egyik igen fontos kérdése lesz az, vájjon a háború folytán előálló jövedelemcsökkenések mikor és milyen feltételek alatt esnek a 9. §. utolsó bekezdése alá. Itt az 1914. évi törvény két uton engedi meg az 1915. évi csökkent jövedelemnek a figyelembevételét : a kivetésnél és utólag, ha a jövedelem 50 %-kal csökkent, az adóleszállitási kérelemnél, a melynek végső benyújtási határideje 1916. január hó vége. Az adókivetést az adófelszólamlási bizottság végzi és határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A fent emiitett utólagos mérséklés a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik és az ő határozata ellen lehet panaszszal élni. Előreláthatólag a magánfelek mindkét irányban bőven fognak élni e korlátlan panaszjoggal és valószínűleg a közigazgatási bíróságnak nemcsak arra lesz alkalma, hogy a helyi viszonyokkal ismerős bizottság megállapításait felülvizsgálja, hanem főleg arra is, hogy számos igen fontos elvi jelentőségű kérdésben határozzon és a három emiitett, egymásbakapcsolódó törvény helyes értelmét tisztázza. Nem haladhattunk el szó nélkül e Két uj törvény mellett, melyek a közigazgatási bíróság jövő évi joggyakorlatát dominálni fogják. Áttérünk már most az ezidei joggyakorlatnak legkiemelkedőbb mozzanataira. Az 1909 : VI., a haladóról szóló törvény eddigelé is részletes kazuisztikára adott alkalmat. Ehhez ujabban a következő határozatok csatlakoztak. Az 1 174. elvi h.* a házadótörvény 14. §-át magyarázza, midőn kije* Az elvi h. (határozat) száma a m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztálya