Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1915 / 5. szám - Degré Lajos
BÍRÓI GYAKORLAT. Moratórium alatt fizetendő részletek. A\ ötödik moratóriumi rendelet 4. §-ának 13. pontjában körülirt esetben a lejárt tado\ás havi zo°'0-ban fi\etendöleg ítélendő meg. E\ek a részletek más adat hiányában a jövőben is az 1914- október ij-löl ke^dődőleg ité. lendők meg. A\ ötödik moratóriumi rendelet 4. §-ának 12. pontjában kö/ülid követelésekből megítélhető 250/0—2^o/o.0s részletek fizetésének kezdő időpontja más adat hiányában a jövőben is az 1914-- évi október íj. napja. A fizetési határidők azonban az Ítéletben pontosan megálíapitandók. Részletügylet. Részletügyletnek tekintendő az eladó részéről kereskedelmi ügyletet képelő oly ügylet, melyben a\ eladó az árut még a vételár lefizetése előtt átadja, a vevő pedig a vételár hátralékos részének előre meghatározott részletekbeni törlesztésére kötelezi magát. Nem tekintendő ellenben részletügjdelnek az oly ügylet, a meiy alperes részéről kereskedelmi ügyletnek tekintendő. II. A váltókifogás módosítása. Tényállás : A felperes a váltófizetési meghagyás alapjául szolgált keleseihez (az alperes példányához) olyan váltót csatolt másolatban, a melyen az elfogadó alperesi czég előnyomása után X. czégvezető aláírása volt. Az alpeies kifogását épen arra alapította, hogy neki a váltó adása idején X. nevü czégvezetője nem volt stb. A tárgyaláson bemutatott eredeti váltóból kitűnt, hogy a másolat téves, mert az clfogadmányt maga a czég egyedüli tulajdonosa irta alá a czégnyomás alatt. Alperes erre a Pp. 1/9. §. alapján nyilatkozás végett halasztást és azt kérte, hogy uj kifogást adhasson be. Minthogy a Pp. kitenczedik czimében szabályozott meghagyásos eljárás uj kifogás beadását ilyen esetre meg nem engedi, a 619. §. szerint alkalmazandó 179. §. alapján az alpeies utasíttatott, hogy kifogását taitalmazó nyilatkozatát előkészítő iratban terjeszsze elő. A törvényszék helyesen alkalmazta a 17Q. §-t, mert a váltómásolat az eredetivel meg nem egyezvén, a kereset nem volt az alperessel a 133. §-nak megfelelően közölve és igy a bíróság köteles volt az alperesnek — kérelmére — a keresetre való nyilatkozás végett halasztást adni. Az is helyes, hogy a bíróság az uj kifogás beadását nem engedte meg. Ezt a Pp. nem ismeri, és erre nincs is szükség. Mert ha a kellő időben beadott kifogás nem is irányul az egész követelés ellen, azzal mégis az egész meghagyás megtámadottnak tekintendő (616. §.}, illetőleg alperes-