Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1915 / 1-2. szám
4 DE FODOR ÁRMIN vény hibái daczára a franczia igazságszolgáltatásnak nem egy szép eredményére lehet rámutatni. Ez azonban nem változtat azon, a mit a franczia peres eljárás törvényes szabályozására nézve általánosságban mondottam. Ha ezzel szemben a német birodalmi perrendet veszszük szemügyre, már az a körülmény, hogy az a mult század második felében, az 1877. évben keletkezett, mutatja, hogy korunkhoz és viszonyainkhoz közelebb áll, mint a franczia perrendtartás. A mi a franczia perben jó, azt a német birodalmi perrendtartás alkotásánál is igyekeztek hasznosítani. A németek akkor, a mikor birodalmi perrendtartásukat megalkották, nagyon jól ismerték a franczia pert a gyakorlatban. Hiszen a rajnai tartományokban 1806-tól kezdve a code de procédure volt hatályban. A mult század közepe felé Németországban a polgári perjog terén megindult reformmozgalom a franczia per alapelveiből indult ki, egyes német törvényhozási alkotások egyenesen arra támaszkodtak, igy pl. az 1869. évi bajor perrendtartás. Sőt az 18150. évi hannoverai perrendtartásról, a mely a legnagyobb befolyással volt a német birodalmi perrendtartás alkotóira, egyesek szintén azt állították, hogy erősen íranczia befolyás alatt áll, ámbár épen ez a törvényhozási mü több tekintetben a régebbi német polgári perjog alapelveit is érvényesítette. Németország a mult század közepe felé különben igen termékeny volt uj polgári perrendtartások létrehozásában, így Bajorországon és Hannoverán kivül Braunschweig, Oldenburg, Lübeck, Baden, Württemberg szintén alkottak a szóbeliségen alapuló ujabb perrendtartási törvényeket, a melyek ezeken a területeken néhány évig gyakorlatban is voltak. A német birodalmi perrendtartás alkotói tehát széles körű uj tapasztalatokra támaszkodhattak. És ha a német perrendtartás ellen több oldalról éles kritikát gyakoroltak is, nem lehet kétségbe vonni, hogy megalkotásánál nagy körültekintéssel és gondossággal jártak el. Ily körülmények között Plós- mindenesetre helyes uton