Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám

2 Df FODOR ÁRMIN gári perrendtartás elől állt. E reformnak előfeltétele azonban birói szervezetünk kiépítése volt. A kir. Ítélőtáblák deczentralizácziója nélkül sem a polgári, sem a bűnvádi perben a szóbeli eljárás nem volt megvalósitható. A kir. ítélőtáblák szétosztása, valamint az elsőfokú bíróságok fejlesztése bevezetésül szolgált a két nagy eljárási törvénykönyv megalkotásához. Mind a polgári perrendtartásnak, mind a bűnvádi perrendtartásnak tervezete elkészült ugyan, de törvénytárba való felvételre még nem volt érett. Szilágyi Dezsőnek meg kellett elégednie azzal, hogy a megalkotandó uj polgári peres eljárás egyik részét, a sommás eljárást törvénybe iktathatta. És Szilágyi Dezsőnek köszönhetjük azt is, hogy a polgári per reformjának nagy müvét oly kézbe tette le, a mely a munka sikerét biztosította: Plós% Sándor kezébe. Az uj polgári perrendtartás egészében és teljességében Plósz Sándor müve, hosszú éveken át folytatott tanulmányainak és munkálatainak eredménye. Ennek köszönhetjük, hogy uj polgári perrendtartásunk minden egyes részében mélyen átgondolt, egységes munka. A perjog tudományában való elmélyedés és a szóbeli eljárásnak gyakorlati tanulmányozása egyaránt tette hivatottá Plószt e munka megalkotására. A perjog tudományos alapelveit senki sem gondolta át mélyebben, mint ő. És hogy a szóbeli peres eljárás gyakorlatát minden részletében az életben is tanulmányozza, hosszú időt töltött német biróságoknál. E tanulmányoknak eredménye volt a magyar polgári perrendtartásnak tervezete, a melyet az igazságügyminiszter megbízásából 1885-ben közzétett. Ez a munkálat több tekintetben közel járt a német birodalmi perrendtartáshoz, de Plósz eredeti felfogása már ebben a munkálatban is teljesen megnyilvánult. Egyesek azért támadták meg ezt a munkálatot, mert uj polgári peres eljárásunk megalkotásánál a német perrendtartásra támaszkodott. Emmer Kornél egyidejűleg közzétett egy perrendtartási tervezetet, a mely a franczia peres eljárásra támaszkodott. Vele együtt többen küzdöttek azért az eszméért,