Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A közokirat bizonyitó ereje a polgári perrendtartásban. Fő- és ellenbizonyítás

A KÖZOKIRAT BIZONYÍTÓ EREJE A POLG. PERRENDTARTÁSBAN. IO^ hivatkozónak bizonyitania kell 336. §:), addig a közokirat mellett, ha az előrebocsátottak értelmében tartalma és alakja szerint ilyenül jelentkezik, a valódiság vélelme is szól 535. §. 1.). Vélelmeztetik nevezetesen a kiállító aláírásának és pecsétjének valódisága, a szöveg hamisitatlansága és pl. közjegyzői okiratoknál az is, hogy kiállítója valóban közjegyző. Ellenben az, hogy a közokiratban megnevezett fél azt valóban aláirta, már nem a közokirat valódiságának, hanem a közokirati tanúsítás valóságának a kérdése, tehát nem ide, hanem a valódinak elfogadott közokirattal való bizonyításra tartozik. Gyakorlati jelentősége a valódiság vélelme tekintetében köz- és magánokirat között fennálló különbségnek alig van, mert a bíróság kétely esetében hivatalból is felhívhatja a közokirat kiállítóját a valódiság iránti nyilatkozattételre (33V §. 2.), mely rendelkezésből az is következik, hogy ha a kétely ily módon el nem oszlatható, a közokirat valódiságát is bizonyitania kell a reá hivatkozónak. Egyébként a magánokirat is kiegészíthető az aláírás hitelesítése által (315. §. 3.) az aláírás valódiságára szolgáltatott közokirati bizonyítékkal, a mely tárgytalanná teszi a valódiság vélelmének hiányát. A közokirat bizonyító értékét, vagyis a közokirattal való föbi^onyitást a Pp. 315. §-a akként határozza meg, hogy a közokirat teljesen, tehát egy esetleg ellenkező bírói meggyőződés kizárásával, bizonyítja a kiállító bennefoglalt intézkedésének, határozatának, nyilatkozatának, vagy tanúsításának megtörténtét (alaki bizonyító erő), úgyszintén a kiállító előtt történt nyilatkozatoknak és egyéb tényeknek a valósággal egyező tanúsítását is (tartalmi bizonyító erő . A tartalmi bizonyító erő az, a mivel a közokirat a magánokiratnál és nevezetesen a bizonyos alakszerűségekkel ellátott és azért szintén teljes bizonyító erejű magánokiratnál (317. §.) is többet bizonyít. Az utóbbi ugyanis mindig csak a kiállító fél irásbafoglalt nyilatkozatának megtörténtét bizonyitja, de nem tartalmi valódiságát is, pl. a nyugta csak a pénzfelvétel elisme-