Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A tárgyalási elnök jogköre a polgári perrendtartásban. [1.r.]

A TÁRGYALÁSI ELNÖK JOGKÖRE A POLG. PERRENDTARTÁSBAN. 8} fog járulni a czégjogi kérdéseknek — a mennyiben perre kerülnek — helyes és egységes megoldásához. Alaptalan tehát az az aggodalom, hogy a Pp. életbeléptetésével a czégügyek hátrányban lesznek. De sőt üdvözölnünk kell életbeléptetését ennek a modern jogunknak minden egyébtől eltekintve azért, mert épen a czégiigyekkel a legszorosabb összefüggésben lévő megtámadási pernek (Kt. 174. §.) tulajdonképeni czélját és rendeltetését megvalósítja. A megtámadási per eddig bizony iróniája volt részvényjogunknak, még pedig kizárólag nehézkes eljárásunk következtében. Ezentúl remélhetőleg igen komoly eszköz lesz komoly férfiak kezében. A TÁRGYALÁSI ELNÖK JOGKÖRE A POLGÁRI PERRENDTARTÁSBAN. Irta: Dr. BORSITZKY IMRE. A sommás eljárásban már kipróbált és ebben a próbában bevált szóbeliségen és közvetlenségen alapuló polgári perrendtartás e két perjogi nagy elvének a gyakorlati életbe való keresztülvitele véleményem szerint a Pp. jóságának fokmérője lesz. A törvény alkalmazása pedig kétségen kivül jórészt a tárgyalási elnök vállain nyugszik. Annyira az elnökön fordul a dolog, hogy az elnöknek tehetségével, energiájával és az élethez való simulásával van egyenlő arányban a különben dicséretre nem is szoruló törvény szándékának megvalósulása. A törvényhozónak hasonló felfogására vall a tárgyalási elnöknek a törvény rendelkezéseiben kifejezésre is jutott elég tágas jogköre. Már szervezeti szempontból is bizonyos fontosságot látok 6*