Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A moratórium Boszniában

TÖRVÉNY ELŐ KÉSZÍTÉS. vájjon ott kifejezett elismerésre szükség van-e? Itt, a hol nem értesített ellenfél érdekeire gondolunk, ily elismerést okvetlenül* meg kell kívánnunk. Ennek hiányában áll tehát az, hogy a nem ci\m\etl átnyúló, egyoldalú ügylet rendesen vissza nem vonható. 5. Az át nem nyúló ügy let rendszerint nem czimzendő. Tisztába kell hoznunk felőle, vajon mennyiben visszavonható-e r Induljunk ki abból, hogy az illető ügylet in concreto nem is volt czimezhető. Ennek példája többek között a családi hitbizomány alapítása és a müértelemben vett alapítvány, melyeknél az egyoldalú ügylet létesítésekor az érdekelt czimzett jogilag tulajdonképen még nem is létezik. Mindkét jelenségnél közhatósági elemek a megfigyelést megnehezítik. A családi hitbizománynál tételes forrás,** az alapítványnál pedig egészen az utolsó időkig meglehetősen merev gyakorlat a hatósági jóváhagyást megkivánta. Azonban az előbbinél az idézett rendelet 11. szakasza, mely a visszavonásról szól, ezt a királyi jóváhagyástól merőben függetleníti, az alapítványi jóváhagyás magánjogi jellegét pedig a Curia utóbbi időben állandóan megtagadja. Példáink tehát tisztán magánjogi szempontból is megállják a próbát. Az 1862. évi október o-iki udvari rendelet 11. szakasza kérdésünkre félre nem érthető módon igennel válaszol. Szerinte «a hitbizomány alapítójának joga van a hitbizomány felállítását visszavonni, mindaddig, mig valaki átadás, vagy szerződés á'tal jogot nem szerzett». Az utómondat csak egyik alkalmazása annak, mit a res integráról a jelen fejezet elején'mondottunk. Az előmondat az apasztó, nem czimzett, át nem nyúló egyoldalú ügylet visszavonhatásának nyílt elismerése. Ily nyilt forráshelylyel az alapítványt illetőleg nem rendelkezünk ugyan. Azonban az alapítvány és a családi hitbizomány analóg intézmények. A halál esetére szóló rendelkezésben foglalt alapítványok visszavonását az 1876 : XVI. törvényezikk 35. szakasza közvetve szintén engedélyezi és hogy az élők. közötti alapítvány visszavonását is gyakorlati szükség követeli, arra bizonyíték a magánjogi I. Tervezet 71. szakasza. Közel fekszik az a megfontolás is, hogy az alapítványi ügylet úgyszólván mindig ingyenes lesz és mint ilyen, mindazon hatálytalanítási esélyeknek van kitéve, mint az ajándékozás, ezek között pedig a visszavonásnak — bár szűkebb körű — lehetősége is szerepel. Bármily csábító azonban ez az érv, nem igen alkalmas arra, hogy az egyoldalú ügylet visszavonása felől tájékoztasson. Az ajándékozási szerződés hatálytalanítása ugyanis az egyoldalú ügylet visszavonásától több szempontból különbözik. Egy az, hogy az ajándékozás hatálytalanítása rendesen tilos cselekmény sújtó hatása, az egyoldalú ügyleté pedig egyszerű jog gyakorlása. Más az, hogy az ajándékmegtámadásának bizonyos történet; előzményekkel kell birnia : a hálát* Ez az ügylet azonban, mint hangsúlyoztam, ritka és kivételes. ** Orsz. ért. L r. 5. §. és 1862 okt. 9-iki udvari rendelet 10. §-a.