Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A moratórium Boszniában

MORATÓRIUMI RENDELETEK. 7*9 tositása, midőn a kereslet épen az általános közgazdasági viszonyok kedvezőtlensége folytán csekély, az adósra jelentékeny károsodást hozhat, a halasztást a bíróság belátása szerint, a hitelező ellenzése daczára is megadhatja. A mi a peres eljárás menetét befolyásoló kivételes szabályokat illeti Németországban, ezek ugyancsak a fentebb vázolt és az adott esetek körülményeit figyelembe vevő elvek szerint igazodnak. Félbeszakittatik a polgári peres eljárás a rendes bíróságoknál, ha a felek valamelyike katonai szolgálatot teljesít. Mit kell katonai szolgálat alatt érteni, azt a törvény (1914 aug. 4.) felsorolása szabja meg; kétes esetekben a bíróság ebben a kérdésben is belátása szerint határoz. Nincs helye azonban az eljárás félbeszakításának, ha a katonai szolgálatot teljesítő egyén személyes biztosítási zárlatot eszközölt ki, a mennyiben azt a kérdést kell eldönteni, vájjon a zárlat fenntartandó-e, valamint akkor, ha a fél perbeli meghatalmazott által van képviselve, vagy ha jogai megóvására hivatott más képviselője van. Ha ez utóbbi is katonai szolgálatot teljesítene, ugy az eljárás félbeszakítása, a mennyiben nem törvényes képviselőről van szó, csakis annak kérelmére rendelhető el. A mennyiben saját személyében nem perképes egyén ellen indíttatik a per, vagy pedig ellene per már folyamatban van és a törvényes képviselő teljesít katonai szolgálatot, a bíróság — ha a késedelem veszélylyel jár — külön képviselőt rendelhet ki. A félbeszakítás megszűntéről külön törvényszakasz rendelkezik. Utalunk e tekintetben és az egyéb részleteket illetőleg az ismertetett törvénynek a «Jogtud. Közlönys mellékleteként közzétett fordítására. Németországhoz hasonlóan Hollandia is mellőzte a moratóriumnak életbeléptetését és a szeptember hó elején hatályba lépett törvény csupán egy «rendkívüli fizetési halasztás» engedélyezhetéséről rendelkezett. E törvény értelmében a bíróság jogosult az adós kérelmére pénztartozás teljesítése tekintetében hat hónapig terjedhető halasztást adni, feltéve, hogy az adós kizárólag, avagy főleg a rendkívüli háborús viszonyok következtében jutott fizetési zavarba. A halasztás, a mennyiben e feltételek továbbra is fennállanak, ujabb kérelemre másodszori hat hónappal meghosszabbítható. A bíróság e mellett gondoskodhatik a követelés biztosítása érdekében szükséges intézkedésekről, sőt a halasztást az idő letelte előtt is-megszüntetheti, a mennyiben ugy találja, hogy az elrendelés feltételei már nem állanak fenn. A követelés természete (biztosítási di|, lakbér stb.) az elrendelés kérdésében befolyással nem bír. A halasztást tehát a biróság itt is mindig csupán egy bizonyos tartozásra, esetleg csupán egy részére, de nem az adós összes kötelezettségeire vonatkozóan adja meg. A moratórium nélkül boldoguló országokkal szemben az átmenetet a teljesítési kötelezettséget általában felfüggesztő országok felé azoknál az államoknál látjuk, melyekben van ugyan moratórium, de csupán a tartozások egyes nemeire vonatkozóan. így például Romániában a váltótarto-