Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A moratórium Boszniában

MORATÓRIUMI RENDELETEK. 7 1 7 Moratórium és kivételes intézkedések a külföldi államokban. Midőn az alábbiakban a külföldi kivételes intézkedések körvonalait •mutatjuk be, előbb a magánjog és polgári perrend, majd a büntetőjog és bűnvádi eljárás körébe tartozó lényegesebb jogszabályokat ismertetjük A külföldi államoknak a háborúval kapcsolatos és a magánjog körébe vágó intézkedései két főcsoportra oszthatók annak a szempontnak figye­Jembe vételével, vájjon az illető államban a teljesítési kötelezettség fel­függesztését, a moratóriumot általánosságban kimondták-e vagy sem. Azok között a számra nézve kisebbségben levő államok között, melyek egy álta­lános moratóriumnak szükségét nem látták, elsősorban is a hatalmas had­viselőt, Németországot kell említenünk. Tekintettel ennek az országnak gazdasági helyzetére, a mértékadó tényezők ugy voltak meggyőződve, hogy •egy általános moratórium ott a gazdasági életre a jelen viszonyok közt. is egyenesen káros hatással lenne. A közgazdasági téren a háború kifolyása­ként netán beálló zavarok elhárítására az adott esetben létesített különcs intézkedések a legalkalmasabbak és ezért az 1914. évi aug. 6-iki törvény­iben (j. §.) fel is hatalmazta a törvényhozás a birodalmi tanácsot, hogy a háború tartama alatt rendeletileg léptethet életbe minden oly törvényes szabályozást, a mely gazdasági károsodások elhárítására szükséges. A biro­dalmi tanács egyelőre három rendeletet bocsátott ki e felhatalmazás alapján, melyek főleg a váltó- és csekk-adósok és hitelezők jogviszonyaira -vonatkoznak. E rendeletek leglényegesebb intézkedései, hogy felsőbb erő­hatalom fogalma alá kell vonni azt az esetet, midőn valamely váltójogi cselekmény kellő időben való véghezvitelét egy külföldi állam által elren­delt törvényes intézkedés akadályozza. Külföldön kiállított váltók lejárata három hónappal meghosszabbittatik a kamatfizetés kötelezettségének épség­ben maradása mellett. Egyébként a váltó- és csekkjogban foglalt határ­idők meghosszabbításáról törvényes intézkedés is történt Németországban olyformán, hogy ha valamely a háborúval kapcsolatos esemény következ­tében egy jogcselekménynek kellő időben való véghezvitelét erőhatalom akadályozza, ugy a megszabott határidő annyival hosszabbittassék meg, a mennyi idő alatt a cselekmény foganatosítható, de legalább is hat nappal az akadály megszűntétől számítva. Ugyancsak specziális alkalmi törvény szabályozza a tőzsdei áru határidőüzletek lebonyolitását olyformán, hogy a még függőben levő üzleteket ugy kell tekinteni, mintha a teljesítéstől az egyik szerződő fél, egy részéről fennforgó jogos oknál fogva visszalépett volna és az ügyletkötők kötelesek egy az illetékes hatóság által megálla­pított liquidatiós ár alapul vételével egymással egyezségre lépni. A közönséges magánjogi kötelezettségek teljesitése körül a háború okozta rendkívüli állapotok méltánylását a birodalmi tanácsnak a fizetési

Next

/
Oldalképek
Tartalom