Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A második moratóriumi eljárási rendelet

672 Dí TÉRFI GYULA és azt a napot is, a melyen a biróság működését újból megkezdette. Minthogy olyankor, a mikor a biróság nem működik, nemcsak pert folytatni, de pert indítani sem lehet annál a bíróságnál; hogy ne érhesse hátrány azt a felet, a kinek meghatározott időre keresetet kellene inditania, kimondja a rendelet, hogy ha valamelyik félnek meghatározott határidőben olyan bíróságnál kellene keresetet inditania, a melyiknek működése háború következtében megszűnt, a keresetinditási határidőbe a működés megszűnésének idejét nem lehet beszámítani. A félbeszakadás tartamára fentebb említett szabály nem nyer alkalmazást azokra az esetekre, a melyekben a biróság működése háború miatt a rendelet életbelépése előtti időben szűnt meg. Ily esetre vonatkozólag hirdetmény nem bocsátható ki, a félbeszakadás tartama tehát ezekben az esetekben nem lehet ismert, mihezképest a rendelet a bíróságra bizza az eset körülményei szerint annak a felmerülhető kérdésnek az eset körülményei szerint való eldöntését, hogy a perbeli cselekményt a félbeszakadás figyelembevételével kellő időben tejesitették-e vagy nem. A moratóriumi rendeletek kibocsátása után eltérő álláspontot foglaltak el a biróságok abban a kérdésben, hogy raoratóriumos követelésre nézve van-e helye, pl. könyvkivonat vagy váltó alapján, telekkönyvi előjegyzésnek vagy nincs. Az eltérő gyakorlatnak véget vet a rendelet és határozott rendelkezést tartalmaz oly irányban, hogy a követelésre fennálló moratórium a telekkönyvi bejegyzést, ideértve az előjegyzést is, nem akadályozza; a telekkönyvi bejegyzést, a telekkönyvi előjegyzést a moratórium ellenére is el kell rendelni, a menynyiben annak egyébként helye van. A rendelet általánosságban is kimondja, hogy a moratóriumra vonatkozó rendelkezések nem érintik a telekkönyvi nem peres ügyekre vonatkozó szabályokat. Kétség merült íel abban a tekintetben is, hogy a mora-