Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A második moratóriumi eljárási rendelet

664 DF TÉRFI GYULA bályozott biztosítási végrehajtást elrendelni vagy már előbb elrendelt ily végrehajtást foganatosítani nem lehet. A gyakorlatban felmerült kétség eloszlatása végett tüzetesen meghatározza a rendelet, hogy miképen rendelkezzék a felsőbiróság a végrehajtás elrendelése tárgyában hozott elsőbirósági végzés felülbírálása körül. Ha az elsőbiróság a végrehajtási kérelmet elutasította és a felsőbiróság az elutasítást helytelennek találván, a végrehajtás elrendelésének különben helyét látná is, nyilvánvaló, hogy a végrehajtást nem rendelheti el, mert a felsőbíróságra is áll az a szabály, hogy végrehajtást elrendelni nem lehet. Ha ellenben az alsóbiróság a végrehajtást elrendelte, a moratórium nem gátolja, hogy a felsőbiróság az elsőbirósági elrendelő végzést, ha a végzés különben helyes, helybenhagyja, mert ingóra elrendelt végrehajtásról lévén szó, az már az elrendelés után a felfolyamodás beadása előtt foganatosítva lett, a moratórium tehát a már megtörtént elrendelést és foganatosítást nem akadályozhatja meg. Az első rendelettel megegyezően az ujabb rendelet is kimondja, hogy a végrehajtási tilalom nem gátolja az augusztus hó 115-ike előtt foganatositott végrehajtás alapján árverési vételár felosztását, közpénztárból felvehető követelés utalványozását és ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtási eljárás továbbfolytatását. Ezeken felül azonban a gyakorlat köréből felmerült óhajtásoknak megfelelően további kivételeket tesz a rendelet. Felmerült költség eloszlatása végett határozottan kimondja, hogy biztosítási végrehajtásra vonatkozó tilalom nem gátolja a végrehajtási törvény 237. s köv. §-aiban szabályozott vagy másnemű zárlatnak elrendelését és a további zárlati eljárást; «másnemű zárlat» pl. hagyatéki zárlat, hitbizományi zárlat, stb. Továbbá kimondja, hogy bírói letétben levő összegre lehet kielégtiési végrehajtást vezetni és ily összeget kiutalványozni, de csak oly követelésnek a kielégítésére, a melynek okából a bírói letétel történt. Ilyenkor, a mikor az adós vagyonából az illető pénzösszeg bírói letétel következtében már elvonatott, nem lehet