Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A második moratóriumi eljárási rendelet

A MÁSODIK MORATÓRIUMI ELJÁRÁSI RENDELET. moratórium alá nem eső részlettel vagy kamattal eg)üttesen az egész pénztartozásra megindíthatja és a bíróság az egész pénz­tartozásra vonatkozó jogvitát dönti el, természetesen a pénz­tartozásnak arra a részére nézve, a mely moratórium alá esik, a teljesítési határidőt az előbb mondott tüzetes szabályok értel­mében állapítja meg. A rendelet csak feljogosítja, de nem köte­lezheti a hitelezőt arra, hogy részletfizetés esetében egész pénztartozását érvényesítse. Minthogy azonban az egész jog­viszony eldöntése és a perek szaporításával járó munka és költség elkerülése az alperesnek is nagy érdeke, a rendelet megadja az alperesnek azt a jogot, hogy ha a felperes kere­setét nem az egész pénztartozásnak, hanem csak a részletnek vagy a kamatnak a megfizetésére indítja, az alperes ilyenkor viszontkereset utján megállapítási keresetet indfthat a felperes ellen és kérheti az egész pénztartozás fenn nem állásának bírói megállapítását, még pedig a nélkül, hogy köteles lenne kimu­tatni a megállapítási keresetnek azt a különben szükséges előfeltételét, hogy a megállapítási kereset az ő jogállapotának biztosítására a felperessel szemben szükségesnek mutatkozik. Ha az alperes a követelés egyrészének fenn nem állását vitatja, annak sincs akadálya, hogy ez iránt a rész iránt indítsa meg­állapítási viszontkeresetét. Ez a szabály azonban váltókeresetre nem áll; a kamat iránt indított váltókeresetét a felperes nem terjesztheti ki a moratóriumos váltótőkére, sem az alperes meg­állapítási viszontkeresetét nem indíthat. A részkövetelések érvényesítése esetében előállhat az a helytelenség, hogy a hitelező a követelés megosztásával tör­vényszék hatáskörébe tartozó ügyet járásbíróság elé vihet, eset­leg lehetetlenné teszi a felebbezést vagy a felülvizsgálatot. Ennek elkerülésére az uj polgári perrendtartásban is meglevő azt a szabályt mondja ki a rendelet, hogy ha a hitelező a pénztar­tozásnak csak egy része iránt indít keresetet, a pertárgy érté­két a birói hatáskör szempontjából a még fennálló egész köve­telés értéke szerint kell megállapítani, vagyis a lejárt követe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom