Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - Jegyzetek a harmadik moratóriumi rendelethez

640 D5 SZLADITS KÁROLY JEGYZETEK A HARMADIK MORATÓRIUMI RENDELETHEZ. Irta: Dr. SZLADITS KÁROLY. A harmadik (7205/1914. M. E. számú) moratóriumi rendelet megindította a moratórium alá eső pénztartozások egyes nemeire nézve a moratórium fokozatos feloldásának — közkedvelt szállóige szerint a moratórium «lefaragásának)) — folyamatát. A rendelet ezzel nemcsak általánosan érzett közgazdasági szükségletnek kivánt eleget tenni, hanem egyúttal meg akarja óvni az adóst is bizonyos tartozások terhes felgyülemlésétől. A rendeletnek idevágó szabályai a gyakorlati alkalmazásban több irányban keltettek kétséget és okoztak nehézséget; az alább következő fejtegetésekben főleg ezeket óhajtom vizsgálat tárgyává tenni. 1. A rendelet c;. §-a általában kiveszi a moratórium alól a kamattartozásokat, a mennyiben az 1914. évi augusztus hó i-ső napjánál nem régibb időből valók. Az állampapírok, záloglevelek és gyámi pénzek elhelyezésére alkalmas vagy óvadékképes egyéb kötvények kamatszelvényeit már a 4. §. 1. és 2. pontja veszi ki a moratórium alól. Nem esnek az 5. §. szabálya alá a törlesztéses zálog levélkölcsönöknek kamatai, valamint az imént emiitett kötvények kibocsátására alapul szolgáló követelések kamatai, melyekről a 4. §. 3. pontja rendelkezik. Erre nézve figyelemre méltó, hogy a záloglevélkölcsönök kamatai csak a jelzálogadóssal szemben vannak kivéve a moratórium alól. Ezek tekintetében tehát a személyes adós kamatfizetési kötelezettsége fel van függesztve. Ez a szabály nézetem szerint akkor is áll, ha maga a személyes adós egyúttal a jelzálog tulajdonosa; az ilyen adós ellen tehát a záloglevélkölcsönök kamatai tekintetében nincs helye személyes keresetnek, s az adóst csak annak tűrésében lehet