Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 6. szám - A nemzetközi szerződések hatálya Boszniára. 2. [r.]

4/0 D? KIRÁLYFI ÁRPÁD tartoznak, vagy a jövőben tartozni fognak, a melyek tehát vagy Ausztriának vagy Magyarországnak kizárólagos területi felségjoga alatt állanak. így pl. Ada-Kaleh szigetére, a mely 191 3 május 12-én a magyar állam kebelébe incorporáltatott, ipso jure hatályba lépnek mindazon nemzetközi szerződések, a melyeknek hatálya Magyarországra kiterjed. Éppen igy minden olyan területre, a mely a jövőben vagy Magyarországba, vagy Ausztriába fog bekebeleztetni, a Magyarország és Ausztria által kötött nemzetközi szerződések is éppen olyan mértékben fognak kiterjedni, mint Magyarország és Ausztria bármely területrészére. Bosznia területére azonban, a mely ez idő szerint sem Magyarországba, sem Ausztriába incorporálva nincsen, hanem quasi a kettő között függő territórium, valamint Bosznia népére, a mely sem a magyar, sem az osztrák állam kötelékébe nem tartozik, azok a nemzetközi szerződések, a melyek Magyarország és Ausztria területére és népére való joghatálylyal köttettek, önmaguktól ki nem terjedhetnek. Adah-Kaleh és Bosznia között tehát éppen az a különbség e szempontból, hogy Ada-Kaleh a magyar állam kizárólagos területi felségjoga alá jutott, a magyar állam integráns részévé vált, és igy a bekebelezés időpontjától szükségképen hatályba lépnek ott a magyar állam területén érvényes összes államszerződések, hacsak azok hatálya alól Ada-Kaleh kifejezetten ki nem vétetik, holott Bosznia felett a területi felségjog Magyarország és Ausztria együttes birtokában lévén, Bosznia jelenlegi helyzetében nem integráns része sem Magyarországnak, sem Ausztriának, és igy hiányzik a jogi alapja annak, hogy a nemzetközi szerződések e területen önként hatályba léphessenek. Ezek az okok szólnak nézetünk szerint közjogi szempontból a nemzetközi szerződések hatályának Boszniára ipso jure való kiterjedése ellen. De ugyanerre az eredményre jutunk, ha már most nemzetközi jogi szempontból teszszük a kérdést vizsgálat tárgyává. Mert voltaképen ugy áll a helyzet, hogy még ha Boszniát a «monarchia alkotó részének» tekinthetnők is,