Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A jövő börtönrendszere

A JÖVŐ BÖRTÖNRENDSZERE. 5' feltételei is e nézet mellett szólnak, mig a kegyelmi jelleget csupán az támogatja, hogy törvényünk szerint csak az elitélt maga kérheti. Pozitív íeltétele a szorgalom és a jó magaviselettel a javulásra nyújtott remény. Ennek megítélése elsősorban a felügyelőbi^ott­ságtól függ, a melynek tagjai közül négy tag (a törvényszéki elnök, a kir. ügyész és a törvényhatóság két képviselője) az elitéltet rendszerint egyáltalában nem, vagy csak futólag látta, ugy hogy csak a papirosforma szerint dönt, a lelkész és tanító pedig alig fog coram publico főnökének : az igazgatónak véle­ményével szembe helyezkedni. Ez a «bizottsági) mai össze­állításában tehát ki van szolgáltatva az igazgató véleményének. ..a melynek alapossága viszont a több száz főre rugó intézetek­ben attól függ, hogy kitől szerezte értesülését. Csak a fel­ügyelőbizottság ajánlata alapján határozhat az I. M., valóság­ban a minisztérium börtönügyi osztálya, a mely a sablonos jelentések alapján rendszerint csak alakszerű áldását adja a felügyelőbizottság határozatára. De nemcsak a feltételes sza­badságrabocsátás feltételeinek megállapítására szolgáló módszer tökéletlen, hanem tökéletlen a feltételek törvényes meghatáro­zása is. Hogy az, a ki szenvedély vagy alkohol hatása alatt élet vagy testi épség elleni büntettet követett el, szorgalmas és jó magaviseletű, még egymagában semmi reményt nem nyújt javulására. Még kevésbbé kielégítő a feltételes szabadságra­bocsátás végrehajtása. Midőn az e tárgyban kibocsátott I. M.-i rendelet a feltételesen szabadságoltat rendőri felügyelet alá Jielyezi: egyrészt nem nyújt biztositékot, hogy a szabaduló való­ban felügyelet alatt álljon, másrészt kiteszi őt a patronázs szük­ségét át nem értő hatósági közegek kicsinyes zaklatásának, a mely becsületes megélhetését koczkáztatja. Teljesen önké­nyes végül és a társadalom biztonságának meg nem felelő ren­delkezés, hogy az életfogytiglan elitélt fegyencz a feltételes szabadságrabocsátásától számított négy év elteltével végleg sza­badul, ugy hogy csak három hóval többet tölt feltételes sza­badságon, mint az, a kit i ^ évre Ítéltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom