Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Az egyoldalú ügylet

402 TÖRVÉNYELŐKÉSZ ITÉS Körülmények között ennek is értelme lehet ugyan, teszem az átnyúló státusügyleteknél, mint a törvényes származás elismerése. Iit a jog feletti rendelkezés kizárólag a létesítő hatalmi körében fekszik és az elismertnek, fe téve, hogy az elismerési ügylet tényálláskellékei valamenynyien fennforogtak és az ügyleti tényállás egyébként sem hibás, ma csak a tűrés áll módjában. Ám ez és más ehhez hasonlók kivételek. A szabálynak az ezeknél sokkal gyakoribb disponibilis jogokra és pedig a kétoldaluan disponibilis jogokra kell vonatkoznia. Ily szegletből határozottan hibás, hogy tételes jogunk nem ad a részesítettnek módot arra, hogy a létesítő átnyúló és apasztó ügyletének befejezhetését megakadályozza, hogy a czimzett nyilatkozatot a limine visszautasíthassa. De ez a hiba javarészt csA külsőséges. Ineleganiia, mely anyagi igazságtalansággal nem jár. Hiába fejeződik be ugyanis látszólag az apasztó ügylet a hatósági kézbesítés által. A részesítettnek módjában áll ugj'ancsak egyoldalú, czimzett, visszautasító nyilatkozata utján az apasztó ügyletnek őt jogosító hatásait magáról elhárítani. Folyik ez egyfelől a felvett tényállás egészéből, hiszen kétoldaluan disponibilis jogokról beszélünk, de folyik másfelől a modern magánjog alapfelfogásából, az egyéni jogkörök szigorú elhatárolásából.1 Jogellenességen kívül az egyéni jogkörök palánkjai a jognélküliséget is kirekesztik. A jognélküliség legtipikusabb példája pedig az akaratom ellenére történő gazdagodásom. A magánjogi törvénykönyvbe a vázolt önellentmondást nem kellene áthoznunk és pedig annál kevésbbé, mert az 1874 : XXXV. törvényczikk feltétlen szabályozása mel'ett a'igha kerülhetjük el, hogy a részesítettre a hatósági kézbesítés után valaminő uj terhet ne hárítsunk. Az apasztó ügylet ugyanis a kézbesítéssel külsőleg és harmadik személyek részére felismerhetően be van fejezve. Ha tehát a részesített megakarja erőikniteni, e\t felismerhető, külön nyilatkozattal kell tennie, holott e kényszer nélkül elég lenne megakadályoznia azt, hogy az apasztó ügylet az ő ludomási körebe jusson. Az apasztó ügylet hatósági kézbesítésével annak hatásai beállanak és mindaddig tartanak, míg a részesített czimzett visszautasító nyilatkozatot nem tc*zA czimzett közlés-tűrési kötelezettsége e szerint az apasztó ügyletnél is kisért, mit a tapogatódzó szabályozásnak és az alapul fekvő elvek végig nem gondolásának kell tulajdonitanunk. Nem is igen csodálkozhatunk ezen akkor, midőn még a németek is oly mostohán bánnak el anyagunkkal. Crome 2 és Kohler 3 például, kikben a magam részéről a mai német dogmatika legkiválóbb képviselőit tisztelem, az egyoldalú ügyletekről külön e szempontból nem szólanak, a czimzett nyilatkozatoknál pedig 1 Tételes elismerést egész jogforrásainkban csak az örökség visszautasítása talált ugyan, mely nem czimzett ügyletből (végrendelet) fakadt. Még sem lehet kétséges, hogy a visszautasítás általános és hatályos egyoldalú ügylet. 1 System I. k. 591. 1. 5 Lehrbuch I. k. 501. 1. d) pont.