Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A jövő börtönrendszere

26 Dl VÁMBÉRY RUSZTEM Más a fokozatosság a három évet meghaladó, mint a három évnél rövidebb fegyház és börtönbüntetés végrehajtásában — fontos különbség a magánelzárás tartama és a közvetitő intézet s ismét más a progresszivitás az egy évet meghaladó fogházbüntetésnek törvényes szabályozásában. Bár tehát a törvény szinte a vakbuzgóságig következetes volt is a fokozatos börtönrendszerbe vetett hitében s bár az a «hosszabb idő» is bőségesen eltelt, a melynek lefolyásától maga Csemegi a rendszer sikerét remélte, mégis véleményem szerint alig vagyunk, abban a helyzetben, hogy a fokozatos börtönrendszer eredményeiről hazánkban végleges Ítéletet mondhassunk. Igaz ugyan., hogy a nyolczvanas években a visszaesők arányszáma 22— 26 °/o közt váltakozott, 1900 óta pedig 1 "5 egyes években 16% volt, de a két arányszám incomparabilis, mert az előbbi csak az országos intézetekben letartóztatottakra, az utóbbi az öszszes — becsületsértés kivételével — bűntett vagy vétség miatt elitéltekre vonatkozik. De más okból is nehezen Ítélhetők meg a progressziv rendszernek eredményei, minthogy a végrehajtásnak ugy törvényes, mint különösen rendeleti szabályozása már ab ovo hadilábon állt a rendszer alapgondolatával. Börtönrendtartásunk a büntetés végrehajtására vonatkozó 1870. évi rendeleteknek hebehurgyán készült átalakítása és semmivel sem menthető mulasztása az igazságügyi kormányoknak, hogy több mint három évtized alatt nem sikerült a fokozatos rendszer szellemével egyező börtönrendtartást megteremteni. Betetőzi e hiányt a végrehajtás, a mely a progressziv rendszer egyes fokozataiban ép oly kevéssé felel meg a rendszer alapgondolatának, mint a törvényes szabályozásnak. Kifogástalanul hajtható végre ma már minden országos intézetben a progresszió első fokozata: az éjjel-nappali (u. n. kísérletij magánel^árás, ellenben a fogházakban végrehajtott börtön és egy évnél hosszabb fogházbüntetésnél elég zárka hiányában a törvényes magánelzárás papiron marad. E tekintetben inkább a törvény szorul kritikára, mint a végrehajtás. Midőn