Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A nemzetközi szerződések hatálya Boszniára. 1. [r.]

A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK HATÁLYA BOSZNIÁRA. ződésben» külön szerződő felekként szerepelnek a különböző angol gyarmatok, a íranczia gyarmatok, a németalföldi gyarmatok, a német védterületek s a tunisi kormányzóság. Előfordul továbbá, hogy egyes államok gyarmatainak megadatik a jog, hogy az anyaállam által kötött nemzetközi szerződésekhez önállóan csatlakozhassanak. Az Ausztria és Magyarország s Nagy-Britannia között 1893 április 24-én kötött és az 1894 : X. t.-cz.-be iktatott szerzői jogi egyezményhez pl. a maguk nevében külön csatlakoztak egyes angol gyarmatok.1 Sőt előfordul az is, hogy egyes tartományok, a melyek külön tartómánygyüléssel birnak, jogot nyernek arra, hogy azon nemzetközi szerződéseket, a melyek a tartományi törvényhozás hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkoznak, jóváhagyhassák vagy elvethessék, a mint pl. megvan ez a joga Szász-Koburg-Goiha herczegségben a koburgi és a gothai külön tartománygyüléseknek.2 Némelyek szerint Elsass-Lotharingiát is megilleti bizonyos ügyekre nézve a nemzetközi szerződéskötés joga.3 Több államszerződésben tényleg Elsass-Lotharingia kifejezetten önálló szerződő félként van megjelölve,4 azonban ezek, a név szerint Elsass-Lotharingia részéről kötött szerződések is valóságban, mint a Németbirodalomnak a «Reichsland« számára kötött szerződései tekintendők.5 1 L. az 1894 november 6-iki 2428. sz. miniszterelnöki rendeletet Newfoundland, India, Victoria, Queensland és New-Zeeland (1894. R. T. II. 290. I.), az 1894 novep ber 24-iki 2590 sz. rendeletet Western-Australia és Natal (1894. R. T. II. 616. 1.) és az 1894. deczember 22-iki 2821. sz. rendeletet South-Australia angol gyarmatoknak a szerződéshez való csatlakozásáról. (1894. R- T. II. 617. I.J. 2 Jelűnek: «Über Staatsfragmente». Heidelberg, 1896. 56. 1. 3 Beclier: id. m. 21. és köv. I. •* Ilyen pl. az 1872 július j-iki szerződés: «Vertrag über die gegenseitige Auslieferung flüchtiger Verbrecher zv/ischen Elsass-Lothringen und Luxemburg*, vagy az 1887 május 18-iki halászati egyezmény : «Übereinkunft zwischen Elsass-Lothringen, Baden und der Schweiz». (Becher: id m. 12. I.). Becher éppen e szerződésekre való hivatkozással akarja Elsass-Lotharingia «állami» jellegét kimagyarázni. (Id. m. 50. és köv l.j. 5 V. ö. Lab.uid: «Das Staatsrecht des Deutschen Reiches.» Tübingen, 1911. 91. köt. 2?5. 1.; Hamburger: «Die staatsrechtlichen Besonderheiten der Stellung des Reichslandes Elsass-Lothringen.» Breslau, 1901. 06. I.