Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A biztosítéki jelzálogjog

332 Df SICHERMANN BERNÁT 4. § Az előző szakasz első két bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell azon jelzálogjogra is, a melyet bemutatóra szóló részkötvények, alakjában létesített vagy létesítendő kölcsönkövetelés okából alapítanak ; ezen jelzálogjog a mindenkori részkötvénybirtokost kötvénye névértékének, arányában illeti. 5. §. A 3. §., valamint a 4. §. szerint alapított jelzálogjog esetében ai mindenkori hitelező részére képviselőt lehet rendelni, a jelzálogjogra vonatkozó rendelkezések megtétele végett. A képviselő kirendelését a< telekkönyvbe be kell jegyezni. A képviselő kirendelését, elmozdítását, valamint hatáskörét egyébként rendelet fogja szabályozni ; a követelés alapjául szolgáló papirban a. hatáskör megszorítható. A tulajdonos a képviselőtől az ennek hatáskörébe tartozó minden olyan' rendelkezést követelhet, a melynek teljesítésére a hite'ező kötelezve van. A 3-ik szakasz magában véve inkább elméleti jelentőségű; mert a gyakorlatban alig lesz reá eset, hogy egy egyedileg meghatározott papirszerü követelés miatt ilyen jelzálogjogot alapítsanak. Nincs azonban kizárva annak lehetősége, hogy a< jogfejlődés e szakaszba is lehel életet. Ha ugyanis a bekebelezéssel biztosítandó magán-kölcsönkötvények rendeletre volnának kiállithatók és forgathatók, a vidéki intézetek nem kényszerülnének a kisgazdák osztályában a váltót mesterségesert tenyészteni; mert e bekebelezéssel biztositott rendeletre szóló kötvényekben nyernének egy könnyen és minden költség nélkül ép ugy tovább adható, mint visszaváltható anyagot. Egyelőre természetesen a 3. §-ban foglalt rendelkezés csak annyiban bir gyakorlati értékkel, a mennyiben a 4. §-nak alapját alkotja. E §. részleteit illetőleg kiemelendő, hogy az i. bekezdés szószerint veszi át a T. 689. §-át; a 2. bekezdés lényegileg a T. 693. §-a 1. bekezdésében foglalt rendelkezést veszi át, azonban kiterjeszti azt; a mennyiben egy ilyen papirszerü követelés és a hozzáfüződő jelzálogjog nemcsak átruházás, hanem zálogjog, illetőleg alzálogjog vagy haszonélvezeti jog tárgya is lehet és kételyek kikerülése végett expressis verbis kifejezést ad. annak, hogy mind e további jogok csak telekkönyvön kivül, szerezhetők és telekkönyvüeg be nem jegyezhetők.