Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 4. szám - Törvényjavaslat as ipari bíróságokról
302 BÍRÓI GYAKORLAT. vényt is és azt vissza nem kapta. E miatt azt vitatta, hogy az elévülés kezdetét nem vehette. Megállapittatott az elévülés, mert a biztosítási, kötvény csatolása a kereset beadásának nem feltétele és az egyébként is mint a felek jogviszonyait feltüntető közös okirat a per során a biztosító által is be volt csatolandó (C. 837/11., K. J. 1913 , 10.). XI. A kedvezményezett jogállása. Abban az esetben, ha a kötvény a kedvezményezettnek átadatik, az ő beleegyezése nélkül kedvezményezetti minőségétől és ezen alapuló jogaitól meg nem fosztható. A kedvezményezettül való kijelölés, ennek a biztosított részéről va!ó tudomásulvétele és a kötvénynek a kedvezményezett birtokába való átadása által oly harmadik személy javára kötött szerződés jött létre a biztosított és a biztosító között, a melynek alapján ez a harmadik személy a kötvényből eredő jogokat saját jogán és közvetlenül volt jogosítva érvényesíteni a biztosilóval és bárki mással szemben is (C. 1049/12., K. J. 1913. 189... Polg. tvkvünk II. tervezetének 812. §-a is azon állásponton van, hogy ha az igéretvevő az adóstól kiállított kötvényt a kedvezményezettnek átadja : ezt kétség esetében a rendelkezési jogról való lemondásnak kell tekinteni. A biztosított kedvezményezettekül törvényes örököseit nevezte meg arra az esetre, ha végrendeleti örökösei nem maradnának. A biztosított utóbb megváltoztatta a kedvezményezetti záradékot és elmebetegség miatt gondnokság alá helyezték. Kiskorú gyermekeinek gondnoka kérte a kedvezményezetti záradék megváltoztatását érvénytelennek kimondani — a biztosított még életben van. Curia : «A bírói gyakorlat szerint kétségtelen a biztosítottnak az a joga, hogy az életbiztosítási szerződés fennállásának tartama alatt a kedvezményezett személyére nézve intézkedhet, az eredeti kijelölést megváltoztathatja, a már kijelölt kedvezményezett helyett ilyenül mást nevezhet meg, a miből az következik, hogy az életbiztosítási szerződésből kifolyólag a kedvezményezett csakis a biztosított esemény bekövetkeztekor szerezhet jogokat — pusztán a kedvezményezettül való megjelölés ténye alapján —, eddig az időpontig azonban őt a biztosítási ügyletbőt semminemű jog meg nem illeti. A biztositási szerződés tartama alatt tehát az a feletti rendelkezési jog — hacsak azt másra át nem ruházta — kizárólag a biztosítottat illetvén, ennek még mindig jogában áll az anyagi jog szerint érvénytelennek vitatott kedvezményezetti megjelölést mással pótolni vagy egészen meg is változtatni. E tekintetben sulylyal nem bir, hogy a biztosított ezidőszerint elmebeteg, mert vagyoni ügyeire nézve gondnoka utján gyámhatósági jóváhagyás mellett jogérvényes intézkedések tehetők és mert a gondnokság megszűnte esetében még saját személyében való cselekvőképességét is újból visszanyeri. Eiek szerint felperes a kereseti jogigényre nézve ezidőszerint kereseti joggal nem bir (2962/12., H. D. 1913., 68.). XII. Nyereményes biztosítás. A biztositási feltételek szerint nyereséget csak abban az esetben kap a biztosított, ha megéri a 20 évet — vagyis1910 deczember 13-át •— és kifizette az összes dijakat. A biztosított az:
