Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - Törvényjavaslat as ipari bíróságokról

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. ipari bíráskodás mellett még egyéb eljárásokat is párhuzamosan, vagy a felek kívánságára fenntart. így pl. az 5. $-ban fakultative megadja a jogot a felperesnek arra, hogy a pert a községi bíróság előtt megindittathaija. Erre nincs szükség ; a fakultatív illetékességek szaporítása különben sem kívánatos. Ha már a törvényjava-lat az ipari bíráskodást nagy fontosságánál fogva különös gondban részesiti, nem indokolt, hogy az értékhatár szerint oly különbségeket tesz, melyek a szocziáls igazságnak sem felelnek meg; hiszen épen a legkisebb összegű munkabérkövetelések azok, a melyek a legalaposabb elintézésre tarthatnak számot, mert a kisfizetésű alkalma;ottra nézve még életbevágóbb fontossággal birnak. Felesleges a 6. és 7. §-okban fakultative megengedett ipartestületi békéltető bizottsági eljárás. Ez ugyan nagyobb bajokat nem okoz, mert nem akadályozza meg, hogy bármelyik fél az ipari bírósághoz forduljon és jogot ad a panaszlónak, hogy ezt mindazon esetekben megtegye, ha a községi biróság vagy a békéltető bizottság az eljárást 30 nap alatt be nem fejezi (7. §.). Nagyobb veszélyeket, mondom, ez intézkedések nem rejtenek magukban, de minuciózus vizsgálatot követelnek majd meg, melyek az ipari bíráskodás idejét és erejét veszik igénybe ; egyszerűbb és megfelelőbb itt tabula rasát csinálni, s ha már ipari bíróságot alkotunk, hatáskörét a mondott korlátozástól eltekintve az egész anyagra terjeszszük ki. Ellenben talán aggályos intézkedés a javaslat 1. 5;. fn) pontja, mely az ipari bíróság hatáskörébe utalja az ipartörvény alá nem tartozó foglalkozásoknál a szolgálati szerződésből felmerülő pereket. A törvényjavaslat az ipartörvény alá nem tartozó ezen ügyeket ugy igyekszik elhatárolni, hogy ilyeneknek az ipar- vagy vállalkozásszerü foglalkozásokat tekinti. E körülírás azonban bizonytalanságoknak vagy méltánytalanságoknak lehet kutforrásává. Viszont nagyon helyes az a szabatos elhatárolás, a melyet a javaslat }. §-a tesz, midőn a hatáskör megállapításánál az alkalmazott 6000 koronás fizetését jelöli ki maximális értékhatárnak, anélkül, hogy magasabb rendű és alacsonyabb rendű alkalmazottak közt különböztetne ; ezzel végét veu azoknak az áldatlan vitáknak, hogy a czégvezetők, az üzletvezetők és titkárok mikor és mily hatóság elé tartoznak, melyek a Curia mai joggyakorlatában dominálnak. Az ipari biróság a kir. járásbíróság, mely a 30,000 lakost meghaladó városokban egy munkaadó és egy munkavállaló ülnök közreműködésével jár el. A javaslat részletesen körülírja az ülnökválasztás módját ; a munkaadó ülnök időveszteség czimén átalányban, a munkavállaló ülnök napibér kárpótlásban részesül, ezenfelül a kész kiadások megtérítése is jár (20. §.). A javaslat indokolása szerint «önként érthetőleg nem lehet előre pontos tájékozást nyújtani arról, hogy az ülnökök alkalmazásával járó költség milyen összeget jelent az államháztartás megterhelése szempontjából. Az indokolás Jogállam. XIII. évf. 4, f. . 20