Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - Visszakövetelhetők-e a bányatársládákba befizetett járulékok?

A TERVEZET MÁSODIK SZÖVEGÉNEK KÖTELMI JOGA. 289 meg, miért ne álljon be a 806. §. 2. bek.-ben jelzett jogkövetkezmény? Ugyanez a helyzet akkor is, ha a meghatalmazás megtámadható és azt meg is támadják (T. 785. §.). Sőt a harmadik személy érdekeinek az oltalmára is alkalmasabbnak tartom a 806. §. 1. bek. kiterjesztését erre az esetre, a menynyiben a semmisség vagy megtámadhatóság oka a meghatalmazott személyében áll fenn. Ellenjavaslat: «... csak abban az esetben vonják maguk után, ha a semmisség vagy megtámadhatóság előfeltételei a harmadiknak személyében forognak fenn, vagy ha azokról a harmadik a szerződés megkötésekor tudott. A mennyiben a semmisség vagy megtámadhatóság oka a meghatalmazott személyében forog fenn, a harmadik és a meghatalmazott közötti jogviszony elbírálásánál a 806. §. intézkedései megfelelően állanak.» Ad 802. §. A meghatalmazásról kiállított okiratot (meghatalmazványt) a meghatalmazott a meghatalmazás megszűntével visszaadni, vagy bírói letétbe helyezni köteles. A §. a meghatalmazott tetszésére bizza, hogy a meghatalmazás megszűntével a meghatalmazványt visszaadja vagy birói letétbe helyezze. Minthogy ez utóbbi költséggel jár, egyfelől intézkedni kell arról, kit terheljen az, másfelől nem szabad megengedni jogos ok nélkül. A költség kérdésében általános szabályul az kinálkozik, hogy a költség a meghatalmazót terhelje, a kinek érdekében a meghatalmazás fennállt és a ki a letétbehelyezést a maga körülményeivel okozta. De ez csak interpretativ szabály és csak akkor áll, ha, mint javaslom, a letétel csak szükség esetén foghat helyt. Ehhez képest a következő szöveget javaslom : «A meghatalmazásról kiállított okiratot (meghatalmazványt) a meghatalmazott a meghatalmazás megszűntével visszaadni, vagy ha ez akadályokba ütközik, birói letétbe helyezni köteles.