Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - Visszakövetelhetők-e a bányatársládákba befizetett járulékok?

A BÁNYATÁRSLÁDÁKBA BEFIZETETT JÁRULEKOK. 28$ polgári döntvénye. Nem akarok arra hivatkozni, mert hiszen nincs szükségem rá, hogy maga a kir. Curia igen tág teret hagyott az igazságszolgáltató bíróságoknak akkor, a mikor döntvénye indokolását akként zárja be, miként «magától értetődik, hogy ez a döntés nem érinti azt a kérdést, hogy adott esetben a jelen döntés tárgyát tevő kikötés az alkalmazottra nézve a szolgálati belépés vagy kilépés egyéb különleges körülményeit is figyelembe véve, esetleg hatálytalanitható-e». Ugy gondolom, hogy ez a döntvény a mi esetünkre egyetlen betűjével sem vonatkozik, legfeljebb az előbb idézett zárótételével. Mert — ugy-e bár? — a döntvény beszél részvénytársasági alkalmazottakról, tehát eléggé képzett magánhivatalnoki osztályról, mi pedig beszélünk bányamunkásokról, tehát teljesen képzetlen munkásosztályról, a kik itt Magyarországon is a mi kevéssé fejlett bányászatunk mellett nem egy bányabirtokosnál 1 <,— ió,ooo-en vannak alkalmazva. A döntvény megoldja azt az esetet, a mikor a részvénytársasági alkalmazott lép ki önként a szolgálatból, mi pedig elemezzük azt az esetet, a mikor a munkaadó küldi el saját hibáján kívül a munkást. Természetesen más a megoldás, a mint ezt a döntvény is magától értetődőnek tartja. De más a megoldás azért is, mert annak a bányamunkásnak valósággal életsorsa az, hogy az ő befizetett kis tőkéje oda ne veszszen, ha őt a munkából a saját hibáján kivül elbocsátják, hanem vagy kapja azt vissza, vagy munkaképtelensége esetén kapja meg az ellenértéket. A bányamunkások közül sok pusztul el bányaszerencsétlenség következtében, sok lesz igen hamar munkaképtelen, rokkant, bizonyos koron tul nem is veszik fel őket munkásoknak és igy bányatárspénztári tagoknak sem. Ha csak két helyen jár ugy, hogy a tizedik év betelte előtt a munkából elbocsátják, munkaképtelensége esetén a legnagyobb nyomornak néz elébe ö is, a családja is. A bánya-