Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - Visszakövetelhetők-e a bányatársládákba befizetett járulékok?

A BÁNYATÁRSLÁDÁKBA BEFIZETETT JÁRULEKOK. •ellenben igen sok alapszabályban és közöttük a Szab. osztr.magy. A. V. T.-éban is egy másfajta intézkedés, a mely azonban nem «külön biróság» (voltaképen mi is lehet ez a «külön biróság?»). Az alapszabályok vonatkozó intézkedésének a tartalma az, hogy a felett a kérdés felett, mikép a társpénztár minő jogalapon és mennyivel tartozik a tagnak, t. i. fizet-e vissza járulékot, fizet-e és mennyi nyugbért, a társpénztári választmány dönt. Egyik-másik alapszabályban benne van még az is, hogy a társpénztári választmány határozata ellen a bányakapitánysághoz lehet fordulni. Nem vizsgálom azt, hogy az a társpénztári választmány hogyan és kikből alakul, hogy vele szemben minő mélyreható jogok vannak az alapszabályokban a bányatulajdonos részére biztositva, csupán azt állapítom meg, hogy ez a választmány egyik szerve a társpénztári corporationak. Ha tehát valaki azt vitatja, hogy ez «külön biróság»>, a mely a társpénztár és a tag között előforduló vitás vagyonjogi kérdésekben a döntésre jogosult, az — mondom — mintha némileg összeütközésbe jönne azzal az elismert tétellel, hogy senki a maga ügyében biró nem lehet. És mintha némileg ellentétbe kerülne az 1871 : XXXI. t.-czikk 21. §-ának a 9. pontjával. Csupán egyetlen esetben vitatta egyik társpénztár azt, hogy mivel az ő választmánya discretionarius hatalommal bir arra, mikép a tagnak a befizetett illetményeket visszaadja vagy a társpénztár részére megtartsa, és mivel a választmány már erre nézve nyilatkozott, nincs jogalap, a melynek alapján a biróság a társpénztárt a járulékok visszatérítésére kötelezhetné. Első pillanatra is szembeszökő a két felfogás között a semmi esetre sem ez utóbbi nézetnek a hátrányára kiütő különbség. III. Az igaz, hogy a társpénztári alapszabályokat a szolgálati szerződés részének kell elfogadni, mert hiszen a bányamunkást a bányatárspénztárral fölfegyerkezett bányatulajdonos másként nem is fogadhatja fel, csak ugy, hogy a munkás a társpénztárnak kötelezett tagja, de hogy aztán elvi alapokon köte-