Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - Megjegyzések a magyar polgári törvénykönyv tervezete II. szövegéhez

KOHLER JÓZSEF Ismét más intézmény az, a mit mi németek Wittum-nak nevezünk és a mit a T. hitbérnek mond: az egyik házastárs részére a házassági szerződésben ugyanis a házasság megszűnésének idejére még különös vagyoni juttatást rendelhet. Ez tehát ép úgy vonatkozik a férjre, mint a feleségre. E juttatás az ajándékozás egy neme, mely az emiitett vétkek bekövetkezte esetén megdől. Azonkívül a házassági szerződés a közszerzeményi viszonyt bármely irányban módosíthatja, de lehetséges az általános vagyonközösség is. Ezt feleslegesnek tartom. Az általános vagyonközösség nem vált be és mindenesetre csak akkor állhatja meg helyét, ha a törvény a férjnek az egész vagyonra vonatkozó jogait a legbehatóbban szabályozza; oly egyszerű vázlat ellenben, a milyen a T.-ben van, nem elegendő. A törvényes származásra és az örökbefogadásra vonatkozó tan meglehetős szorosan a német joghoz simul, a mi nincs előnyére a T.-nek; az ugyan kétségtelen, hogy jelentékeny tökéletesbítést is tartalmaz, mint a milyen különösen az a rendelkezés, hogy a semmis vagy sikeresen megtámadott házasságból származó ivadékok is feltétlenül törvényes gyermekek, tekintet nélkül a szülők jóhiszeműségére. Az az intézkedés, hogy a házasságon belül született gyermek törvényességét csak a férj támadhatja meg, helyénvaló; a családi békességnek harmadik személy részéről való megbolygatása, a ki azt vitatná, hogy a gyermek tőle való, vagy a gyermek részéről, oly viszálykodásokhoz vezetne és a békés családi életre nézve oly veszedelmeket rejtene magában, hogy ettől egészen el kell tekinteni. Az a szocziális gondolat, hogy a házasság békéje meg kell, hogy előzze az egyéni jogokat, itt nagy etikai erővel érvényesül. Mindenesetre azonban oly szabályokra is szükség volna, a melyek a férj eltűnte vagy távollétének esetére vonatkoznak, a minőket a svájczi törvénykönyv tartalmaz: vájjon mi legyen akkor, ha az évek óta eltűnt egyén felesége egyre-