Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - Megjegyzések a magyar polgári törvénykönyv tervezete II. szövegéhez

A MAGY. POLG. TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETE II. SZÖVEGÉHEZ. 247 lás felé hajol. Ezt az eset körülményei szerint kell megitélni és az esetleges három évet itt nem lehet attól a pillanattól számítani, a mikor az illető az eszkimók közé elutazott, vagy a léghajóval felszállt, hogy, mondjuk, az északi sarkon vizsgálódjék. A helyes az lenne, ha bizonyos életviszonyok között, a melyek veszedelmeket rejthetnek magukban, a 10 éves határidőt 3, 2 vagy 1 évre le lehetne szállítani. Általában nem kellene a német törvényt mintául venni a tekintetben, hogy a bírónak mindent, iskolamesterre emlékeztető módon, nyárspolgármódra, előírjunk, mintha a bíró tehetetlenségének vélelmezéséből indulnánk ki. Helyes az az intézkedés, hogy az egyesületek létrejöttük idejétől kezdve jogképesek. A német jognak a bejegyzett és be nem jegyzett egyesületekre vonatkozó szabályai el nem viselhető ócskaságok és semmiképen sem váltak be. Ha valamely egyesület a közigazgatási jog értelmében megengedhető, akkor az a joga is meg kell hogy legyen, hogy alapszabályok útján megalakuljon és akkor jogi személynek is kell tekinteni. Nagyon helyénvaló a személyiség jogának védelmére vonatkozó rendelkezés is; itt legfelebb még a következő rendelkezést kellene pótolni: «azt, hogy kártéritést lehet e követelni, az eset körülményei szerint kell megitélpi». Az írói és művészi álnév kifejezett elismerése jótékony intézkedés. Gondoljunk csak pl. a posta viszonyaira. Mi történjék, ha a posta vonakodnék az elismert álnévre czímzett küldeményt kiszolgáltatni? Vagy ha a végrendeleti végrehajtó abba kívánna belekapaszkodni, hogy a részesített személyt álnéven jelölték meg. A házasságkötésre vonatkozóan az eddigi törvény fennmarad és ebben sok helyénvaló intézkedés van, úgy hogy ennek átdolgozását eddigelé nem tartották szükségesnek. A házastársaknak egymáshoz való viszonyát illetőleg a német jog szabályozását fogadták el. A törvényhozási technika itt ahhoz a műfogáshoz nyul, hogy főszabályt és ez alól kivételt állít fel.