Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - Önkormányzat és felügyeleti jog

I 0 WLASS1CS GYULA biróság az 1886: XXI. t.-cz. 11. és 12. §-át állandóan akként is értelmezi, hogy a miniszter a bemutatási záradékkal való ellátást csupán czélszerüségi okokból nem tagadhatja meg az olyan törvényhatósági szabályrendelettől, melylyel a törvényhatóság önkormányzati hatáskörében saját belügyét rendezi s melynek megalkotását törvény nem tes?i kötelességévé. Ebből azonban nem az következik, hogy a «szabályrendeleti alah) egymagában a minisztert arra-kötelezné, hogy a szabályrendeletet csak a «jogszerűség» szempontjából bírálhatja felül. Midőn egy törvényhatóság a miatt panaszkodott, hogy szervezési szabályrendelete ellen a miniszter törvényességi kifogást nem tett, de czélszerüségi szempontból a jóváhagyást megtagadta, a közigazgatási biróság kimondta, hogy «a szabályrendeleti alak egymagában nem mentesíthet valamely határozatot a belügyminiszteri jóváhagyástól, ha az tartalmánál fogva valamely törvényes jogszabály szerint jóváhagyás alá tartozik. A törvényhatósági törvény 77. §-a pedig világosan kimondja, hogy a törvényhatósági városok szervezési szabályrendeletei miniszteri helybenhagyást, vagyis a mi ezzel egyértelmű, jóváhagyást igényelnek. Hogy a törvényhatósági törvény a szervezeti szabályrendeletek miniszteri helybenhagyás alá esésének külön kiemelésével a bárminő alakban jelentkező határozat czélszerüségének mérlegelésére is kiterjedő jóváhagyási jogot kivánt a belügyminiszternek adni, az nyilvánvaló abból is, hogy ha a törvény csupán a törvényesség szempontját vizsgáló záradékolási jogot akart adni, ugy ezt felesleges lett volna a 77. §-ban külön is kiemelni, minthogy ezt a jogot a miniszternek a törvényhatósági törvény általános rendelkezései a 11. és 12. § okban az összes törvényhatósági szabályrendeletekre nézve elvileg úgyis megadják. A midőn tehát a szervezési és más különleges szabályrendeleteknél (pl. a nyugdij-szabályrendeleteknél a törvény 88. §-a. Lásd a biróság 2^96—1912. K. és 2624—1912. K. számú Ítéleteit) a törvény a miniszter helybenhagyási, megerősítési, jóváhagyási jogát külön is kiemeli, akkor nyilvánvalór hogy ezzel a miniszternek a törvényesség szempontján túlmenő és a czélszerüség mérlegelésére is kiterjedő, tehát szélesebbkörű felügyeleti jogot kivánt biztosítani». Mindezeket azért mondtam el, hogy ebben a nagyon fontos kérdésben egyfelől szakközönségünkkel megismertessem a köz-