Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - A bányatársládákba befizetett járulékok visszakövetelhetők-e?

A TERVEZET MÁSODIK SZÖVEGÉNEK KÖTELMI JOGA. 20J ellentmondó, mert hiszen a sikeres megtámadás folytán a nyilatkozat ugy tekintendő, mintha elejétől fogva semmis lenne (T. 78;. §.), azaz egyáltalán nem válnék hatályossá (a «hatályos* és «érvényes* közti szellemes megkülönböztetést a T. sem veszi komolyan — v. ö. 1442. §. —, azt bizzuk a tudósokra); a kötelezettség «teljesítése» pedig nem logikus kezdőpont, mert a nyilatkozat megtámadása nem függhet attól, hogy a lejárat véletlenül hosszabb-e vagy rövidebb. II. A «családjogi jognyilatkozat" tekintetében a törvénytelen gyermek elismerésére nézve itt is állanak a 781. §-nál mondottak. III. A }. bekezdéshez megjegyzem, hogy nem látok okot arra, miért ne alkalmaztassák e helyütt az 1058. §. (az elévülés nyugvására vonatkozó szabály), s ha igen, miért nem hivatkozik rá is a T. ? IV. A 788. §.-nak szerintem nem itt a helye, hanem a 786. §. után. így azt az impressziót kelti, mintha csak a 787. szakaszban jelzett esetekre vonatkoznék. De tartalmilag is, miként a benne foglalt idézet is mutatja, a 786. §-hoz kapcsolódik. Mindezek alapján a 787., 788. §-ok szövege javaslatomhoz képest a következőkép módosulna: 787. §• «A megtámadható jognyilatkozatból származtatott követeléssel szemben a megtámadást kifogás utján bármikor érvényesíthetni, ha a másik fél értesitése a 786. §-hoz képest megtörtént vagy elmaradhat. Dologi jog fölötti rendelkezést tartalmazó vagy családjogi jognyilatkozatot csak a másik fél ellen indított keresettel lehet megtámadni. Ugyanez áll a szerzői, szabadalmi és más oly személyiségi jogokról rendelkező jognyilatkozatra is, melyek a jogosultat bármely harmadik személy irányában megilletik.