Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 1. szám - Önkormányzat és felügyeleti jog
ÖNKORMÁNYZAT ÉS FELÜGYELETI JOG. minden önkormányzati tulkapás, az önkormányzat minden törvénysértése orvosolható legyen. A vezérelvnek itt annak kell lennie, hogy az állami felügyelet a jogszerűség szempontjából ura legyen az önkormányzati határozatoknak. Ura oly értelemben, hogy az önkormányzati testületeket és közegeket felhívhassa a törvénytelenség megszüntetésére, sőt joga legyen az önkormányzat közigazgatási hatóságaival szemben a megsemmisítésre is. Itt azonban nagy szerepet játszik az a kérdés, hogy a felügyeleti jogkör discretionárius természetű, tehát czélszerüségi szempontokat is tekintetbe vehet. Ez az utóbbi már gyámkodás. És épen azért csak ott kell ennek tért nyitni, a hol az önkormányzati szerv akarati és cselekvés képességének korlátozása fontos okokból vagy nagyobb általános érdekekből indokolt. II. Ezeknek az elveknek szemmeltartásával forduljunk a tételes joghoz. Mindenekelőtt szükséges, hogy ezekben a nehéz és kényes kérdésekben a tételes jog nyíltan és határozottan szint valljon. Ne használjon homályos kitételeket, bujkáló kétértelműségeket. A mi tételes jogunk hemzseg a szabatosság hiányában bővelkedő rendelkezéstől. Nincs szétválasztva a mi jogunkban az állam gyámkodó közreműködése a rendes felügyeleti jogtól. Ezt helyesen mutatta ki nem rég Egyed István egy figyelemreméltó tanulmányban. Én ezzel az alkalommal különösen a szabályrendeletekre vonatkozó tételes jogszabályokat teszem vizsgálódásom tárgyává. Az önkormányzat, egyik legnevezetesebb működési köre a particularis jogszabályalkotás. Igen helyes elv és régi magyar jogfejlődés az, hogy statútum csak ugy bir érvénynyel, ha az illetékes felügyeleti hatóság jóváhagyja. Csak a jóváhagyó jogkör tartalma kissé zavaros. Zavaros a törvényekben és ezért fogyatékos a gyakorlatban is. A rendőri kihágásokat tartalmazó szabályrendeletekre vonatkozó jóváhagyó hatósági jogkör (1879 : XL. t.-cz. 5. §-a) nem ad nagyobb eltéréssel járó magyarázatra okot. A községek általános szabályrendeleteire nézve azt állapítja meg az 1886: XXII. t.-cz. 27. §-a, hogy azok a