Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Porosz törvényjavaslat a hitbizományokról

KÜLFÖLDI JOGÉLET. '59 Szünetel a várományi joga annak a tagnak, a kit a család erkölcstelen, vagy becstelen életmódja miatt méltatlannak nyilvánított, vagy vele szemben az alapítólevélben foglalt egyéb okok (?) forognak fenn. Ily esetben a birtokos elveszíti a hitbizomány birtokát. A családtagok jegyzékét az érdekképviselő vezeti és tartja nyilván, ennek jelentendök be a tagok lényeges személyi viszonyainak változása is Ezek a rendelkezések, a melyeket az alapító tetszése szerint szigoríthat (56-65. §.), alkalmasak arra, hogy a hitbizományi várományosokkal szemben valóságos c«házi törvényeket* tegyenek, kötelezőkké várományi )oguk teljes elvesztésének terhe alatt. Kétségtelen, hogy a javaslat e rendelkezései lényeges ellentétben vannak korunk demokratikus irányával s az általános polgári törvénykönyvben érvényesülő alapelvekkel. Figyelemreméltó, hogy ily megszorítások családi határozaital már fennálló hitbizományoKra nézve is kötelezőkké tehetők. A családi határozat hozatalában a hitbizományi birtokos és a várományosok vesznek részt. E határozat (Familienschluss) rendezi a család közös ügyeit. Érvényéhez a felügyelő hatóság megerősítése szükséges (106 -107. §•)• Oly családi határozat, mely az alapítólevelet megváltoztatja, miniszteri jóvá hagyást igényel (117. §.). A hitbizomány megszüntetése pedig csak királyi jóváhagyás mellett lehetséges. A javaslat második része (180—191. §.) a családi alapítvány intézményét szabályozza. Az általános polgári törvénykönyv életbeléptető törvénye lartalmaz ugyan idevonatkozó rendelkezéseket, de magát az intézményt egészében nem öleli fel. Jogképes alapítvány keletkezéséhez, ha az valamely család javára szolgál, az alapítási ügyleten kivül királyi jóváhagyás szükséges. Ennek megtörténtével az alapítvány családi jellege többé nem vitatható (180. §.). Az alapítólevél nem tartalmazhat oly rendelkezést, a mely szerint az alapítvány jövedelme valamely családtagot élethossziglan illeti. Ha azonban valamely már fennálló alapítvány ily szervezettel bír, királyi jóváhagyással hitbizománynya alakitható. A felügyelő hatóság itt a járásbíróság, egyebekben az alapítvány jellegéből folyó különbségek figyelembevételével, a családi alapítványokat tárgyazó jogszabályok jórészt megfelelnek a hitbizományra vonatkozóknak. A javaslatot jelenleg az urakházának bizottsága tárgyalja s előreláthatólag csak húsvét táján válik törvénynyé. Végleges véleményt majd csak a törvényről lesz módunk nyilvánítani. A javaslat tiszta magánjogi rendelkezései önmagukban is figyelemreméltóak s ugy a fogalmak képzése, mint azok következetes alkalmazása tekintetében elsőrendű jogászi munka. A szembeszökő társadalomgazdasági vonatkozásokon kivül azért is különös figyelmet érdemel, mert hazai magánjogunk végleges rendelkezésével nálunk is fel fog merülni a hitbizományok szabályozásának kérdése. Dr. Vágó János.