Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Magyar Jogászegylet [évadnyitó közgyűlése]

134 MAGYAR JOGÁSZEGYLET. rejlik, hiszen a mai választott tisztviselő a főispáni kandidáczió és a miniszter végsőfoku fegyelmi hatósága által voltaképen ki van szolgáltatva a kormánynak. A választási jog még nem alkoimánybiztositék ; ilyen hatású csak a tisztviselőknek megfelelőleg szabályozott jogi helyzete lehet. Az alkotmányvédelmi erő szempontjából éppen ezért a tisztviselő alárendeltségének és engedelmességi kötelességének méitéke a lényeges. A kinevezett tisztviselő jogállásának oly rendezésére van szükség, mely mellett az nem vak eszköz a mindenkori pártkormány kezében. Ezt a tisztviselők szolgálati viszonyainak szabályozása, az előmenetel biztosítottsága, a végsőfoku fegyelmi bíráskodásnak birói helyzetű testületre bizása és különösen a szolgálati eskü helyes megállapítása utján tartja megvalósíthatónak. Az eskü szövegének olyan formulázását javasolja, hogy csak a koronás király, az országgyülésileg alkotott törvények, az 1848:111. t.-cz. értelmében alakított felelős kormány iránt és ennek törvényes hatóságaival szemben tartozik a tisztviselő a hűség és engedelmesség kötelességével. Balogh Aiiur kolozsvári egyetemi tanár mélyreható fejtegetéseiben egymás mellé sorakoztatta a kinevezési rendszer mellett szóló érveket, különösen kiemelve azok közül egyet: a nemzetiségi szempontot. Az ország keleti részeinek erősen nemzetiségi színezetű vármegyéiben csak a kinevezés által Iáija biztosithatónak az állam nemzeti jellegét. Fenntartandónak véli azonban a választást az alispánra nézve, egyrészt azért, mert az alispánválasztás fenntartása mintegy közvetítő lenne a régi rendszer és az uj rendezés közoit, másrészt pedig azért, hogy legyen egy független szerv, mely a törvényhatóságot megillető jogoknak, nevezetesen az 1907 : LX. t.-cz.-ben biztosított panaszjognak érvényesítésére a kellő lépéseket megteszi. Azzal az áldozattal szemben, mely a tisztviselőválasztás jogának elvesztésében rejlik, az önkormányzatnak más oldalról kíván rekompenzácziókat adni, és pedig a mai czentralizáczió megszüntetése, a törvényhatósági bizottság hatáskörének tágítása, a járási tanácsok felállítása, a közigazgatási jogvédelem kiterjesztése és az alsófoku közigazgatási bíróságok szervezése utján. A törvényhatósági bizottságot mai szervezetében fenntartandónak véli, tehát a viriltsmus intézményét is ; azonban a törvényhatósági bizottsági tagok számának leszállítását sürgeti. Szól arról a régi mulasztásunkról, hogy általános szolgálati pragmatikánk mai napig sincsen ; kívánja a közigazgatási szervek anyagi felelősségének szabályozását, valamint a fegyelmi jog oly rendezését, hogy a hivatalnok csak a törvényes utasításoknak tartozzék engedelmeskedni, s végül független fegyelmi bíróságok felállítását javasolja. A január hó 17-én tartott ülésen Benkó Albeit közigazgatási biró magas szárnyalású előadásával kötötte le hallgatósága figyelmét. Történeti visszapillantást vetve a közfelfogás fejlődésére, rámutat arra, hogy mig a régibb időben jogosult volt az a felfogás, hogy a közigazgatásnak legfőbb feladataként az alkotmányvédelem tekintetett, a viszonyok változása folytán